 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről
|
1990. szeptember 7., péntek - A meglévő és a látható pozitív
tendenciák ellenére a kormány ma még a válságjegyeket látja
túlsúlyban a gazdaságban, amit a termelés visszaesése, a belső
egyensúly hiánya és a növekvő infláció jelez. Jóllehet a kormány
megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a válságból való kilábalást
megnehezíti, hogy a korábbi problémák hatásai most jelentkeznek,
jelentős társadalmi feszültséget keltve - közölte a kormány ülését
követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs
kormányszóvivő.
A csütörtöki ülésről tájékoztatva elmondta: a pénzügyminiszter
az idei gazdasági folyamatok eddigi alakulásáról és a várható
tendenciákról szólt. A statisztikák szerint rendkívüli mértékben
javult a külgazdasági egyensúly. A külkereskedelmi áruforgalom
aktívuma 550 millió dollárra nőtt, miközben a rubelelszámolású
forgalom 30 százalékkal csökkent. A kitörési pontok tehát adottak,
ám új veszélyforrások is jelentkeztek, hiszen csökkentek a szovjet
olajszállítások, ezt az Öböl-beli olajválság is kíséri, s rontja a
helyzetet az aszálykár is. Örvendetes viszont, hogy növekedett a
kis- és középméretű vállalkozások száma és teljesítménye. A termelői
ár 21, a fogyasztóiár-szint 26 százalékkal emelkedett az első
félévben. A termelőiár-emelkedés mértéke az év végére elérheti a 22,
a fogyasztóiár-szint növekedése pedig a 28-30 százalékot. A
lakossági fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem
várhatóan 4 százalékkal csökken. Az átlagbérek jelenleg a tavalyit
27-29 százalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jövedelmek a
tervezettnél gyorsabban, 32-34 százalékkal növekednek. Ugyanakkor
kétségtelen az is, hogy a foglalkoztatottak száma a tavalyihoz
viszonyítva az első félévhez képest 8 százalékkal csökkent. A
szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan 80-100 ezer lesz a
munkanélküliek száma, a segélyezettek köre pedig 60 ezerben
tetőzhet.
A kormány megvitatta a termőföld tulajdonjogáról szóló
törvénytervezetet is. Úgy határozott, hogy a javaslatot igyekszik a
szövetkezeti törvény módosításával együtt az Országgyűlés elé
terjeszteni. Egyúttal felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon
állást alkotmányértelmezési kérdésekben: a földtulajdon-viszonyok
rendezhetők-e anyagi kárpótlással, avagy reprivatizációval, azaz az
eredeti tulajdonba való visszahelyezéssel; milyen módon vonható el a
szövetkezetektől a földtulajdon; eltérhet-e a javaslat az öröklés
általános szabályaitól. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 11:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (1. rész)
|
1990. szeptember 7., péntek - A meglévő és az érzékelhető
pozitív tendenciák ellenére a kormány ma még a válságjegyeket látja
túlsúlyban a gazdaságban, amit a termelés visszaesése, a belső
egyensúly hiánya és a növekvő infláció jelez. Jóllehet a kormány
megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a válságból való kilábalást
megnehezíti, hogy a korábbi problémák hatásai most jelentkeznek,
jelentős társadalmi feszültséget keltve - közölte a kormány ülését
követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs
kormányszóvivő.
A csütörtöki ülésről tájékoztatva elmondta: a pénzügyminiszter
az idei gazdasági folyamatok eddigi alakulásáról és a várható
tendenciákról szólt. A statisztikák szerint rendkívüli mértékben
javult a külgazdasági egyensúly. A külkereskedelmi áruforgalom
aktívuma 550 millió dollárra nőtt, miközben a rubelelszámolású
forgalom 30 százalékkal csökkent. A kitörési pontok tehát adottak,
ám új veszélyforrások is jelentkeztek, hiszen csökkentek a szovjet
olajszállítások, ezt az Öböl-beli olajválság is kíséri, s rontja a
helyzetet az aszálykár is. Örvendetes viszont, hogy növekedett a
kis- és középméretű vállalkozások száma és teljesítménye.
A gazdasági folyamatok helyzetét elemezve a szóvivő kitért arra
is, hogy a termelőiár-szint 21, a fogyasztóiár-szint pedig 26
százalékkal emelkedett az első félévben. A kormány számítása szerint
az infláció mértéke a termelői szférában az év végére elérheti a 22,
a fogyasztóiár-szinté pedig a 28-30 százalékot. A lakossági
fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem várhatóan 4
százalékkal csökken. Az átlagbérek jelenleg a tavalyit 27-29
százalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jövedelmek a
tervezettnél gyorsabban, 32-34 százalékkal növekednek.
Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy felgyorsult az infláció és
növekedett a munkanélküliség is - mondta a szóvivő. A
foglalkoztatottak száma a tavalyihoz viszonyítva az első félévben 8
százalékkal csökkent. A szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan
80-100 ezer lesz a munkanélküliek száma, a segélyezettek köre pedig
60 ezerben tetőzhet. László Balázs a gazdasági rendszer
átalakításával kapcsolatban szólt arról, hogy megkezdődött a
paicgazdaságra való áttérést segítő jogalkotói munka is. Ugyanakkor
az ehhez szükséges gazdaságpolitikai és közgazdasági koncepciók
végleges formája még nem alakult ki. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (2. rész)
|
A költségvetés alakulását áttekintve a kormány jóváhagyta a
honvédség, a rendőrség és a büntetésvégrehajtás hivatásos
állományának átlagosan 25 százalékos béremelését. A honvédelmi tárca
a költségeket saját megtakarításából fedezi, a Belügyminisztérium is
csak kisebb mértékben szorul költségvetési támogatásra.
A kormány megvitatta a termőföld tulajdonjogáról szóló
törvénytervezetet is. Úgy határozott, hogy a javaslatot - az
egymással összefüggő, több részből álló gazdasági törvénycsomag
részeként - a szövetkezeti törvény módosításával együtt igyekszik
minél hamarabb az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez annál is inkább
fontos, mert a jelenleg érvényes szövetkezeti törvény minden jel
szerint ellentétes az alkotmánnyal. A kormány egyúttal felkéri az
Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást alkotmányértelmezési
kérdésekben: a földtulajdon-viszonyok rendezhetők-e anyagi
kárpótlással, avagy reprivatizációval, azaz az eredeti tulajdonba
való visszahelyezéssel; milyen módon vonható el a szövetkezetektől a
földtulajdon; eltérhet-e a javaslat az öröklés általános
szabályaitól. A kormány a javaslatot az állásfoglalástól függően
terjeszti be változatlan vagy átdolgozott formában a Parlament elé.
A kormány rövidesen kidolgozza, a szövetkezeti törvény tervezetét, s
ezt követően kerülne sor az általános kártalanítási törvény
kimunkálására.
A kormány csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg az országot
sújtó aszálykárokról. A Földművelésügyi Minisztérium
helyzetértékelése szerint az ez évi aszály egyes térségekben soha
nem tapasztalt mértékű volt, különösen Pest, Bács-Kiskun, Fejér,
Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyét sújtotta. Az aszály
elsősorban a takarmánynövényeket, a zöldségféléket és a cukorrépát
károsította. Kukoricából a veszteség mintegy 2,5 millió tonna. E
hiányt importból kell pótolni.
A kormány a rendkívül súlyos helyzetben a különben jövedelmezően
termelő gazdálkodóknak segítséget kíván nyújtani a károk
mérsékléséhez. A pénzügyi segítség azokra a nagyüzemi gazdálkodókra
vonatkozik, akiknél az aszály okozta terméshozam-kiesés meghaladja a
15 százalékot. Az aszálykáros üzemek részére, kamatterheik
mérséklésére a mindenkori jegybanki kamathoz képest 10
százalékpontnak megfelelő összegű kamatengedményt nyújt.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (3. rész)
|
A kormány kezdeményezi az Országos Társadalombiztosítási
Főigazgatóságnál: az aszálykár miatt be nem fizetett
társadalombiztosítási járulék szeptember 1-jétől esedékes, további 2
százalékos büntetőkamatát - egyedi megállapodások alapján - engedje
el. A kormány szükségesnek tartja mintegy 10 milliárd forintos
keretösszeg elkülönítését a várható nagyüzemi igények kielégítésére.
László Balázs ezután arról szólt, hogy a kormány országos
kisvállalkozás-fejlesztési iroda felállításáról határozott. Ezzel
javítani kívánja a kisvállalkozások serkentésében részt vállaló
tárcák, szervezetek, vállalkozások munkájának összehangolását. Fő
feladata elemzések, javaslatok készítése, a kormányzati döntések
előkészítése, kapcsolattartás az érdekelt felek között.
A Parlament által a napokban hozott önkormányzati törvény
kapcsán a kormány megtárgyalta a szükségessé vált törvénymódosítást.
A javaslat szerint a polgármester - ha kívánja - megbízatása
időtartama alatt korábbi munkaviszonyában maradhat. Ha
megválasztásakor megszünteti munkaviszonyát, az új munkaviszonya
áthelyezéssel létrejött munkaviszonynak számít.
A kormány egyetért azzal, hogy égetően szükség lenne az
Országgyűlés házszabályának átdolgozására, s ehhez felajánlja
segítségét: az Igazságügyi Minisztérium szakmai, jogi szakértelmét
az illetékes parlamenti bizottságoknak. Amennyiben erre igény
mutatkozik, az őszi parlamenti szünetben kimunkálható az új
házszabály-tervezet.
A kormány napirendjén szerepelt a köztisztviselők jogállását
újraszabályozó törvényjavaslat, amely egységesen szabályozza a
közigazgatásban dolgozók jogállását a gyakornoktól kezdve az
államtitkárig. A legfontosabb elv: világosan határolódjék el a
választott politikusi és a kinevezett, a közigazgatási állások
jellege. Fontos lenne, hogy e törvény lehetőleg az önkormányzati
választások napján hatályba lépjen, hogy utána az új önkormányzatok
a maguk hivatalnokait, köztisztviselőit már az új rend szerint
nevezhessék ki, alkalmazhassák.
A kormány foglalkozott a földhivatalok helyzetével. Ez igen
kedvezőtlen, technikai felszereltségük igen elmaradott, sok helyütt
már az üzemeltetési költségek sem állnak rendelkezésre, kevés a
dolgozók fizetése. Működési feltételeik javítására szükség van,
annak összegszerűségét, illetve százalékos arányait a kormány még
nem dolgozta ki. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (4. rész)
|
László Balázs kérdésekre válaszolva kijelentette: nem a
kormányon múlik, hogy mikor kerül a földtörvény a Parlament elé. A
kormánynak nem célja a kérdés halogatása, nem ezért utalta
felvetéseit az Alkotmánybíróság elé. Nyilvánvalóan a Parlament
tervezett szünete is lassítja a munkát.
A kormány tudomásul vette a kisgazdapárti Zsíros Géza önálló
képviselői indítványát a földtulajdon tárgyában. A szóvivő úgy
tudja: a kisgazda miniszterek, illetve képviselőtársaik ráveszik
majd Zsíros Gézát kezdeményezéseinek visszavonására, hogy szabaddá
váljék az út a kormány törvényjavaslata előtt.
A trianoni emlékmű tervezett újrafelállításáról a kormány
testületileg nem foglalt állást. A kormányzat tagjainak e kérdéssel
kapcsolatos megnyilvánulásai mögött személyes vélemény rejlik -
közölte egy másik kérdésre. Egy további felvetésre válaszolva
elmondta: a költségvetési vita még nem zárult le. A kormány a
,,rolót,, igyekszik lehúzni a tárcák különböző költségkérelmei
előtt, mert megtakarítási szándékot nem sokuk jelzett.
A kormány nem határozott el egyetlen központi áremelést sem, ez
a téma nem is került szóba a csütörtöki ülésen - mondta László
Balázs. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|