|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről
|
1990. szeptember 7., péntek - A meglévő és a látható pozitív tendenciák ellenére a kormány ma még a válságjegyeket látja túlsúlyban a gazdaságban, amit a termelés visszaesése, a belső egyensúly hiánya és a növekvő infláció jelez. Jóllehet a kormány megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a válságból való kilábalást megnehezíti, hogy a korábbi problémák hatásai most jelentkeznek, jelentős társadalmi feszültséget keltve - közölte a kormány ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs kormányszóvivő.
A csütörtöki ülésről tájékoztatva elmondta: a pénzügyminiszter az idei gazdasági folyamatok eddigi alakulásáról és a várható tendenciákról szólt. A statisztikák szerint rendkívüli mértékben javult a külgazdasági egyensúly. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma 550 millió dollárra nőtt, miközben a rubelelszámolású forgalom 30 százalékkal csökkent. A kitörési pontok tehát adottak, ám új veszélyforrások is jelentkeztek, hiszen csökkentek a szovjet olajszállítások, ezt az Öböl-beli olajválság is kíséri, s rontja a helyzetet az aszálykár is. Örvendetes viszont, hogy növekedett a kis- és középméretű vállalkozások száma és teljesítménye. A termelői ár 21, a fogyasztóiár-szint 26 százalékkal emelkedett az első félévben. A termelőiár-emelkedés mértéke az év végére elérheti a 22, a fogyasztóiár-szint növekedése pedig a 28-30 százalékot. A lakossági fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem várhatóan 4 százalékkal csökken. Az átlagbérek jelenleg a tavalyit 27-29 százalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jövedelmek a tervezettnél gyorsabban, 32-34 százalékkal növekednek. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy a foglalkoztatottak száma a tavalyihoz viszonyítva az első félévhez képest 8 százalékkal csökkent. A szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan 80-100 ezer lesz a munkanélküliek száma, a segélyezettek köre pedig 60 ezerben tetőzhet.
A kormány megvitatta a termőföld tulajdonjogáról szóló törvénytervezetet is. Úgy határozott, hogy a javaslatot igyekszik a szövetkezeti törvény módosításával együtt az Országgyűlés elé terjeszteni. Egyúttal felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást alkotmányértelmezési kérdésekben: a földtulajdon-viszonyok rendezhetők-e anyagi kárpótlással, avagy reprivatizációval, azaz az eredeti tulajdonba való visszahelyezéssel; milyen módon vonható el a szövetkezetektől a földtulajdon; eltérhet-e a javaslat az öröklés általános szabályaitól. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 11:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|