|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - tudósítói (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. szeptember 7. péntek (MTI-tud.) - A Szovjetunió
azt reméli a helsinki szovjet-amerikai csúcstalálkozótól, hogy azon
előbbre lehet vinni a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi találkozó
ügyét - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter
Tokióban pénteken japán tárgyalásai befejeztével tartott
sajtóértekezletén. A kérdésre, hogy ez a közel-keleti konferencia,
amelyen a szovjet javaslat szerint megvitatnák az arab-izraeli
konfliktust is, nem távolítana-e el az öbölbeli válság megoldásától,
Sevardnadze elmondta: a közel-keleti konferencia középpontjában az
iraki agresszió állna. Emellett tárgyalnának a libanoni helyzetről,
az arab-izraeli viszonyról is, hogy ,,nyomatékot kaphasson az arab
tényező,,. Ha az arab országok támogatnák e konferencia létrejöttét,
akkor közelebb kerülnénk a válság megoldásához - húzta alá a szovjet
vezető.
Huszein ,,szent háborúja,, fényében eredményre vezető útnak tartja-e a Szovjetunió a békés megoldásokat - firtatta több újságíró is, amire a szovjet vezető kifejtette: kész receptjei ugyan nincsenek, de annyi bizonyos, hogy ,,nem lenne tanácsos egyoldalú amerikai katonai büntető lépéseket tenni,,. Sevardnadze megjegyezte, hogy ha ez a válság a hidegháború idején tört volna ki, már riadókészültségbe helyezték volna az atomfegyvereket. Most a BT valamennyi tagja csatlakozott az Irakot elítélő határozathoz, japán-szovjet közös nyilatkozat született, közösen lépnek fel a nyugat-európai országok is.
Az Irakban levő szovjetekkel kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy jelenleg 8OOO szovjet ember dolgozik Irakban, köztük mintegy 180 katonai tanácsadó, akiknek számát már csökkentették. Megjegyezte: Tárik Aziz iraki külügyminiszter moszkvai tárgyalásán jelezte, hogy Irak nem tart igényt a tanácsadók jelenlétére, így hazahívásuk ellen sem emel kifogást. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek 08:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|