 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ munkásgyűlés Csepelen
|
1990. szeptember 6., csütörtök - A vállalati tanácsok
újraválasztásának suba alatti megrendezése nem élvezi a dolgozók
bizalmát, a rövid határidő miatt komoly felvilágosító munkára nincs
túl sok remény, ezért érdemben valószínűleg nem változik a VT-k
összetétele - jelentette ki Kis János, az SZDSZ országos elnöke, a
párt által szervezett nagygyűlésen, a csepeli munkásotthonban,
csütörtökön.
Kis János hangoztatta: az ország azt várja, hogy a hatalom
alakuljon át az élet minden színterén, így a munkahelyeken is, ám
erre nincs sok remény oly módon, hogy a vezetők hivatalból bent
lesznek a vállalati tanácsban, s a tagok felét nem a dolgozók
választják. Az SZDSZ és más szervezetek tiltakozásának kormányzati
elutasítása várható volt, mert a hatalom gyorsan le akarja zárni azt
az átmeneti időszakot, amelyben a dolgozók még azt az ábrándot
kergetik, hogy beleszólhatnak a döntésekbe. Kis János leszögezte:
valódi, alulról építkező szakszervezetekre van szükség, olyanokra,
amelyek a dolgozók érdekeit meg tudják védeni. Olyan
szerveződéseknek van létjogosultságuk, amelyek partnerei lehetnek a
Parlamentben lévő politikai pártoknak. Az elnök az SZDSZ nevében
ígéretet tett: keresni fogják a lehetőséget a párbeszédre, arra,
hogy hangot adjanak a Parlamentben és azon kívül mindazoknak az
érdekeknek, amelyeket a munkásság szervezetein keresztül
megfogalmaz.
Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője az önkormányzati választások
kapcsán a legfőbb kérdésnek azt nevezte, hogy ,,MDF ország,, lesz-e
hazánk. Véleménye szerint Budapest ,,megszerzésének,, óriási
jelentősége van. Az SZDSZ Budapestből újra kreatív, lendületes
közép-európai fővárost kíván teremteni. A fővárost csak a liberális,
szociálliberális pártok - az SZDSZ, a Fidesz - juttathatják el egy
újabb virágkornak legalábbis a kezdetére - hangoztatta. Amennyiben a
képviselőtestületekben az SZDSZ jut többségre, ,,megnyitják,, a
városházát, hogy ne a színfalak mögötti ügyeskedésekkel szülessenek
a döntések. A főváros önkormányzatánakk újra az adófizetőkért kell
dolgoznia, s nem a kormány utasításait végrehajtva - mondta
végezetül.
A párt vezető tisztségviselői és az SZDSZ több parlamenti
képviselője ezután számos részben indulatosan feltett kérdésre
válaszolt. (MTI)
1990. szeptember 6., csütörtök 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|