|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tárik Aziz sajtóértekezlete (1. rész)
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. szeptember 6. csütörtök (MTI-tud.) - Tárik
Aziz iraki külügyminiszter csütörtökön elismerte, hogy vannak
nézeteltérések Moszkva és a bagdadi vezetés között, ezek azonban
szerinte ,,nem mondanak ellent a két ország közötti hagyományos
barátságnak,,. Az iraki diplomácia vezetője csütörtöki moszkvai
sajtóértekezletén arra fordította a legnagyobb figyelmet, hogy - a
két kormány közötti nézetkülönbségek jelentőségét csökkentve -
bebizonyítani próbálja: Bagdad és Moszkva a fő kérdésben, az arab
egység ügyének támogatásában egyetért.
Tárik Aziz, aki szerdán érkezett Bagdadba az iraki elnök személyes megbízottjaként, ,,konstruktívnak, szívélyesnek és őszintének,, minősítette Mihail Gorbacsovval folytatott szerdai megbeszélését. A lelkes szavaknak ellentmondani látszik azonban az, hogy a sajtóértekezlet szónoki emelvényén - a szokásoktól eltérően - tolmácsán és testőrén kívül a miniszter egyedül foglalt helyet, nem csatlakozott hozzá a szovjet külügyminisztérium egy tisztségviselője sem.
Tárik Aziz helyzetértékelésével szemben bizonyos kételyeket ébresztett a jelenlévőkben az is, hogy a miniszter óvakodott konkrétan megfogalmazni: vajon a legkényesebb kérdésekben milyen álláspontot képviselt Gorbacsov? Számtalanszor ,,Irak barátjának,, nevezte ugyan a Szovjetuniót, a barátságról szólva azonban mindannyiszor utalt valamilyen módon arra, hogy csakis saját, illetve kormánya nevében beszél.
Látogatásának célját abban jelölte meg, hogy Szaddám Huszein megbízásából tolmácsolja Gorbacsovnak az öbölbeli helyzettel kapcsolatos iraki álláspontot a hét végi Gorbacsov-Bush találkozó előtt. Hangoztatta ugyanakkor: ,,Iraknak megvan a maga irányvonala az öbölbeli helyzetet illetően, s ezt az irányvonalat meg is fogja védelmezni,,. Tárik Aziz cáfolta, hogy bármilyen, Bushnak szóló üzenet továbbítására kérte volna Gorbacsovot. Nem volt ugyan hajlandó megerősíteni, hogy a Szovjetunió vállalt-e valamiféle egyéb közvetítő szerepet az öbölbeli válságban, egy másik kérdésre válaszolva viszont azonban nem zárta ki ki azt, hogy a helsinki találkozó után folytatódik a szovjet-iraki párbeszéd. ,,Ha a szovjeteknek lesz mondanivalójuk Helsinki után, megtalálhatják a módot arra, hogy elmondják,, - jelentette ki. /folyt./
1990. szeptember 6., csütörtök 14:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|