 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Reggeli sajtó - 2/1. folyt.
|
A lap idézi a külügymnisztert, aki szerint a válság nagyban
elősegítette annak lehetőségét, hogy a Közösség még idén hatalmas
lépést tegyen a politikai unió irányában.
A Daily Telegraph ugyanakkor jóval visszafogottabb álláspontot
fejt ki erről egyik kommentárjában. A lap szerint ugyanis a Közösség
12 tagállamának a képtelensége arra, hogy egységes álláspontot
tanúsítson az Öböl válság ügyében, súlyosan megtépázta a politikai
unió kilátásait. A Telegraph rámutat arra, hogy egyedül
Nagy-Britannia küldött szárazföldi egységeket a térségbe - s ehhez
hozzáteszi -, a Közösség más tagállami semmi választ sem adtak Bush
elnök azon felkérésére, hogy küldjenek további csapatokat a
Perzsa-öbölbe. Baker amerikai külügyminiszternek a Perzsa-öböllel
kapcsolatos, a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt elhangzott
kijelentéseinek is nagy figyelmet szentelnek a lapok. A Guardien
szerint például Baker javaslata egy új biztonsági rendszer
létrehozására a térségben, annak a feltételezésnek ad alapot, hogy a
hidegháborút követő időszakban Amerika akarja kormányozni a világot.
Ugyanakkor a Financial Times nézete szerint Baker külügyminiszter
kijelentéseinek a nyilvánvaló célja az volt, hogy fölkészítse az
amerikai közvéleményt arra, hosszútávú katonai jelenlétre kell
számítani a Perzsa-öbölben. A válsággal kapcsolatos más diplomáciai
lépések között a Times beszámol az iraki külügyminiszter moszkvai
útjáról, amit a lap arra tett kísérletként értékel, hogy a vasárnapi
Helsinkiben tartandó mini-csúcstalálkozó előtt utolsó pillanatban
még befolyásolják a szovjet vezetők álláspontját. E kísérlet
hiábavalóságának bizonyítékaként a Times rámutat arra, hogy a
szovjet és a japán külügyminiszter közös nyilatkozatban ítélte el az
iraki aggressziót.
És most vessünk egy pillantást a Financial Times azon írására,
melyben az új kelet-európai demokráciák fejlődését elemzi a lap. A
Financial Times szerint baljóslatú felhő borul a térség fölé,
ugyanis előtérbe kerülnek azok a nacionailsta törekvések, melyek
visszaidézik a két világháború közti időszakot. A lap szerint a
nacionalizmus kihívása még nehezebb feladattá teszi az átalakítást
ezen országok számára. A lap ehhez hozzáteszi, hogy az új
kelet-európai kormányok tapasztalatlanok és a térség országaiban
hiányzik az a belső politikai elit, mely képes lenne a nacionalista
erőket a polgári intézmények kereteibe terelni. +++
1990. szeptember 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|