|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Fehér Ház - nyugati segítség Közép-Európának
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990.szeptember 6. csütörtök (MTI-TUD) - Az
amerikai kormány tudatában van annak, hogy a közép- és kelet-európai
országokat is súlyosan érintik a Öböl-válság következményei. A
segítségnek bilaterális alapon kellene érkeznie, olymódon, hogy a
nyugati országok elosztják egymás között a terheket. Erről beszélt
az MTI tudósítójának kérdésére Roman Popadiuk, a Fehér Ház helyettes
szóvivője. A szóvivő egyúttal cáfolta azt a nézetet, hogy a
közel-keleti fejlemények miatt Washingtonban csökkenne az érdeklődés
Közép- és Kelet-Európa iránt.
Popadiuk szerint az esetleges támogatásról, annak formáiról még nincsenek kialakult tervek. Arról mindenesetre nem lehet szó, hogy - amint Egyiptom esetében - elengednék más országok amerikai adósságát is.(Eddig Lengyelország vetette ezt fel). Egyiptom (amelynek 7 milliárd dolláros adósságát írják le Washingtonban) egyedülálló eset, nem lehet szó precedensről, hangsúlyozta a szóvivő.
Az amerikai kormány tisztában van azzal, hogy a gazdaságuk, politikai rendszerük átalakításán dolgozó új demokráciák milyen nehézségekkel kerülnek szembe az Irak okozta válság miatt. A washingtoni álláspont szerint elsősorban azokat az országokat kell segíteni, amelyek csapatokkal járulnak hozzá a válság megoldásához, másodsorban azokat, amelyeken a gazdasági blokád fenntartása elsősorban múlik. Ezek után következnek a kialakult helyzet miatt károsodott államok, köztük az európaiak, amelyek hagyományos gazdasági kapcsolatokat ápoltak Irakkal. Az utóbbiak segítéséről is szó van Nicholas Brady, amerikai pénzügyminiszter jelenlegi körútján, amelyen a válság okozta terhek elosztásáról tárgyal a szövetségesekkel. Nincs szó azonban egyfajta konzorcium felállításáról, amely segélyeket folyósítana; a washingtoni álláspont szerint a támogatásnak bilaterális alapon kellene történnie, mondotta Popadiuk, egyben célozva arra, hogy az Egyesült Államoknak ma aligha vannak erre forrásai. +++
1990. szeptember 6., csütörtök 07:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|