 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. szeptember 06. (BBC, kora reggeli híradás) - Az
amerikai külügyminisztérium szerint, a kuvaiti amerikai nagykövetség
olyan jelentéseket kapott, melyek szerint, iraki katonák Kuvait
fővárosában lelőttek egy amerikai férfit. A férfi állítólag
menekülni próbált az elfogatás elől. Washingtonban egy szóvívő
közölte: követségi tisztviselők követelték, hogy találkozhassanak a
férfivel.(sic
) A szóvívő ehhez hozzátette, nem tudja milyen
súlyosak az érintett személy sebei. Iraki részről nem történt
említés az incidensről. Bush amerikai elnök többízben is
kijelentette, hogy az irakiakat teszi felelőssé az amerikai
állampolgárokat ért bármiféle bántódásért. Az esettől független
fejleményként az amerikaik közölték Kuvaitban tartózkodó
állampolgáraikkal, hogy telefonon lépjenek érintkezésben az ottani
nagykövetséggel, s ne próbálják megközelíteni annak épületét.
Az Egyesült Államok gyorsan reagált Husszein iraki elnök
nyilatkozatára, melyben Husszein az Irakot nem támogató
Szaúd-Arábia, Egyiptom és más arab országok lakosságát vezetőik
megdöntésére szólította föl. A Fehér Ház szóvívője szerint, a
nyilatkozat az elkeseredettség jele, és célja az arab egység
megbontása. A szóvívő ehhez hozzátette: elképzelhetetlen dolog, hogy
az iraki vezető erkölcsi feddhetetlenséget követeljen maga számára.
Husszein nyilatkozatát az iraki televízióban olvasták be. Az iraki
vezető a Perzsa-öbölbeli válságot Allah és a sátán közti háborúnak
nevezte. S kijelentette: Allah az arabokat választotta ki arra, hogy
megvédjék az emberiséget az Egyesült Államok által vezetett, úgymond
igazságtalan hatalmaktól. Ehhez hozzátette még, az iraki gyermekekre
halál vár, mivel az Egyesült Államok Izrael támogatásával megfosztja
őket az élelmiszerektől és gyógyszerektől.
Baker amerikai külügyminiszter úton van a Közel-Keletet, Európát
és a Szovjetuniót érintő körútjának első állomására Szaúd-Arábiába;
ahol tárgyalni a szaúdi királlyal, valamint a száműzetésben élő
kuvaiti vezetőkkel. Egyebek között megvitatja velük, milyen pénzügyi
hozzájárulást adhat e két ország a Perzsa-öbölben tartózkodó
többnemzetiségi katonai erő fönntartásához. A BBC washingtoni
tudósítója szerint, tekintettel arra, hogy immár Kongresszus tagjai
visszatértek nyári szabadságukról, illetve, hogy novemberben
választásokat tartanak, egyre inkább előtérbe kerülnek a katonai
akciók pénzügyi vonatkozásai az Egyesült Államokban. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|