 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
MDF sajtótájékoztató a Justitia-tervről (1. rész)
|
1990. szeptember 5., szerda - Jóllehet a Magyar Demokrata
Fórum parlamenti csoportjának júniusban elkészített igazságtételi
csomagterve régi formájában idejét múlta, hiszen a kormány a benne
foglaltakat egyértelműen rendezte, illetve folyamatosan rendezi,
számos javaslatot másképp, árnyaltabban valósít meg, a frakció
politikai álláspontja e kérdéskörben változatlan. Az MDF frakció a
Justitia-terv egész szellemiségét vállalja; teljes politikai
súlyával, minden erejével támogatja a kormányt, hogy a régi
rendszerben szerzett kiváltságokat, érdemeket törvényesen szüntessék
meg, az ország helyzetéért felelős egykori politikai és állami
vezetők felelősségét vizsgálják ki, nevüket hozzák az ország
közvéleményének tudomására. Egyebek között erről beszélt Kónya Imre,
az MDF parlamenti frakciójának vezetője a párt szokásos szerdai
sajtótájékoztatóján.
A frakcióvezető azért kérte ezt a lehetőséget, hogy eloszlassa a
csomagtervvel kapcsolatos félreértéseket, amelyek szerinte
alkalmasak arra, hogy a közvéleményt téves hitben tartsák. Kónya
Imre leszögezte: a Justitia-terv nem szolgál egyebet, mint hogy a
múltat sikerüljön végleg lezárni, azzal szembenézni. Ennek alapján
született lényegében a kormány döntése a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló
Bizottság felállításáról. A pártatlan szakértői testület az elmúlt
több mint három évtized politikai, állami vezetőinek felelősségét
igyekszik tisztázni, felmérve egyúttal vagyoni helyzetüket is. Az
átfogó, alkotmányos keretek között lezajló vizsgálatok eredményeként
- igaz csak nagyon szűk körben - lehetőség nyílhat egyes személyek
büntetőjogi felelősségének megállapítására is. Ez azonban csak
azokkal szemben foganatosítható, akik bűncselekményt követtek el, s
büntethetőségük nem évült el. Számonkérésükre viszont csak az akkor
hatályos jogszabályok alapján nyílik lehetőség. Ennek kapcsán szólt
arról, hogy szerinte például az 1956-os forradalom során a tömegbe
lövő, illetve lövető személyek felelősségre vonásának is törvényi
akadálya van, mert cselekményük elévült.
Kónya Imre hangoztatta, hogy a Justitia-terv nyitott, témáit
illetően határa valóban nincs megszabva, jellegénél fogva sok minden
beletartozhat, de minden csak a törvényesség határain belül. Az
igazságtétel kérdéséhez végső soron hozzátartozik minden, ami a
nemzeti múlt tisztázásával kapcsolatos, ilyen értelemben a múlthoz
kötödő emlékművek felállítása, netán visszaállítása is - tette
hozzá. (folyt. köv. )
1990. szeptember 5., szerda 16:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|