 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetiségiek az Emberi Jogi Bizottság napirendjén
|
1990. szeptember 5., szerda - A közelmúlt eseményei
jelentősen megváltoztatták a szomszédos országokban élő magyarok
helyzetét - hangzott el a megállapítás az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának szerdai ülésén. Kálmán Attila
(MDF) képviselő a bizottság felhatalmazásának birtokában az elmúlt
hetek pihenőnapjait, az országgyűlés nyári szünetét arra használta
fel, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségieket -
politikai és kulturális szervezeteket, szenátorokat, egyházi
személyiségeket - keresett fel. Képviselőtársait a tapasztalatokról
tájékoztatva elmondta: megélénkült a többségi nemzetek egyes
csoportjainak nyílt, durva nacionalizmusa, nehezedtek az
életkörülmények, s helyenként rohamosan csökken a magyarok,
elsősorban az értelmiségiek száma. Kedvező jelenségként értékelte
azt a tényt, hogy szinte mindenütt megszerveződött a magyarság. A
képviselőikkel folytatott beszélgetésekből kitünt: elfogadhatónak
tartják a Magyar Országgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségekkel
kapcsolatos döntéseit, ugyanakkor megengedhetetlennek minősítették,
hogy Magyarországon nem biztosítottak valamennyi kisebbségnek
legalább egy képviselői mandátumot.
A Kárpátalján szerzett benyomásait elemezve Kálmán Attila utalt
arra, hogy a kishatármenti forgalom megindulása erősítette a
magyarok helyzetét a térségben. Ugyanakkor az utazások korlátozása
is elsősorban az ott élőket sújtja. Erdélyben szerzett
tapasztalatait összegezve a képviselő úgy ítélte meg, hogy míg a
decemberi forradalom után sok helyütt magyar nemzetiségiek is
kerültek vezető pozíciókba, az utóbbi időben jelentős részük
kiszorult a vezetésből. Mindazonáltal a kapcsolatok szempontjából is
értékes szövetségek alakultak, mint például a Romániai Magyar Gazdák
Egyesülete. Jelentőségét alátámasztja, hogy Erdélyben a magyarok 6O
százaléka falun él. Szólt arról az értesüléséről is, hogy Romániában
eltörölték a menekültek vagyonelkobzásáról szóló rendeletet, sőt a
hazatérők számára munkalehetőséget is biztosítanak. Végül
tolmácsolta azt a véleményt, amely szerint a határokon túli magyarok
életét jelentősen segíti, ha valóban demokratikus, gazdaságilag erős
Magyarország jön létre, amely vonzó a környező államok számára is -
hangsúlyozták a tanácskozáson. (folyt. köv.)
1990. szeptember 5., szerda 16:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|