 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú dr. Hack Péterrel
|
-------------------------
London, 1990. szeptember 3. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter
interjút készített dr. Hack Péter SZDSZ-képviselővel. Technikai
okokból Szakonyi Péter kérdéseit én olvasom fel. Íme az első kérdés:
- Az SZDSZ önálló törvényjavaslattal állt elő arra nézve, hogy a
Duna-gate folyományaként nyilvánosságra hozzák azoknak a nevét, akik
különböző módon be vannak szervezve a Belügyminisztérium besúgó
hálózatába. Miért tartották szükségesnek most ezt nyilvánosságra
hozni, illetve a parlament elé terjeszteni?
- Azzal kell kezdenem, hogy két személyi körről van szó a
törvényjavaslatban. Az egyik személyi kör azok, akik úgynevezett
szigorúan titkos állományú belügyi tisztek voltak, ezek a személyek
különböző hivatalokban, vállalatokban konspirált állásokat töltöttek
be, valójában a belügy alkalmazottai voltak.
A másik személyi kör azok az úgynevezett hálózati személyek,
akik előnyökért rendszeres informátori tevékenységet láttak el. Mi
azt szeretnénk, hogy ezek a személyek ne vegyenek részt a közéleti
politikai porondon, ne töltsenek be vezetői tisztségeket, ezért úgy
hisszük, hogy nagyon sürgős még az önkormányzati választások előtt
tiszta helyzetet teremteni ebben a kérdéskörben. Olyan jogi
szabályozásra törekedtünk, amely megfelelő biztosítékokat nyújt azok
számára, akik esetlegesen ártatlanul megvádoltatnak, de ugyanakkor
eléggé következetes ahhoz, hogy a későbbi közéleti szereplésének
gátat vessen ezeknek a személyeknek.
A másik szempont, amire törekedni kívántunk, hogy ezeknek a
rendelkezésre álló nyilvántartásoknak a politikai destabilizáló
hatását csökkentsük, tehát azt a kockázatot, hogy ezekkel az
adatokkal bárki bármikor, bárhol visszaéljen. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|