 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az SZDSZ önálló törvényjavaslatáról (2. rész)
|
E körbe tartozónak tekintik a bírákat, a köztársasági elnököt, a
kormány és az Alkotmánybíróság tagjait, a számvevőszék elnökét és
elnökhelyettesét, az ügyészeket, az állampolgári jogok országgyűlési
biztosát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a legfőbb ügyészt, a
Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési képviselőket és a
polgármestereket. A törvénytervezet rendelkezéseit kell alkalmazni
mindazon más személyekre is, akik a köztársasági elnök előtt - vagy
1989. október 23-át megelőzően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
elnöke előtt -, vagy a miniszterelnök előtt esküt tettek.
Hack Péter kifejtette: reménykedik, hogy a törvényjavaslat
sürgősségi tárgyalását az Országgyűlés elfogadja, hiszen az
önkormányzati választások előtt kívánatos lenne, hogy az érintettek
levonják a megfelelő következtetéseket, s önmaguk visszalépnének a
jelöltségtől.
Kérdésekre válaszolva elmondták, hogy nincs konkrét lista az
előterjesztők kezében, sőt Demszky Gábor, mint az Országgyűlés
Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke sem tudott még ezekbe az
iratokba betekinteni. Ismert viszont, hogy a Belügyminisztérium
adatfeldolgozó és informatikai főcsoportfőnökének birtokában van egy
úgynevezett hálózati személyi kartotékrendszer, amely egyetlen
hiteles bizonyítéka, dokumentuma a titkos és fizetett ügynökök
névsorának. A lista nyilvánosságra hozatalával csak azokat
szankcionálnák, akik önmaguktól nem vonulnak vissza a közéleti
szerepléstől, a többiek adatai államtitoknak minősülnek. Egy másik
kérdésre válaszolva kifejtették, hogy bár mintegy 1600 szigorúan
titkos állományú tiszt adatairól van szó, de ezek az emberek
legutóbbi hónapokig is fizetést kaptak, és ez alapján gyorsan
összeállíthatnák a listát. Természetesen ennél sokkal több a titkos
állományú tisztek által beszervezett hálózati személyek száma. Szóba
került az is, hogy feltehetően más, külföldi szervezet birtokában is
lehetnek ezek a névsorok. Az MTI tudósítójának kérdésére, hogy
konkrétan mely szervezetekről van szó, elmondták, hogy a belső
elhárítási osztálynak köztudottan a KGB-vel volt szoros kapcsolata.
Határozott nemmel válaszoltak viszont arra a kérdésre, hogy a
demokratikus ellenzék, illetve az SZDSZ jelenlegi vezetői között
lehettek-e beépített emberek. (MTI)
1990. szeptember 3., hétfő 16:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|