Rendszerváltás és az MTI

	A moldáviai-orosz vita csúcspontja
---------------------------------- London, 1990. szeptember 3. (BBC, Panoráma) - Szovjetunió-szerte az oroszok aggodalommal figyelik a nacionalizmus és szeparatizmus növekedését. A BBC orosz nyelvű szolgálatának munkatársa világít rá ezekre a fejleményekre: A moldovánok és az oroszok közötti vita tegnap érte el csúcspontját, amikor egy gyülekezet új szovjet köztársaságot kiáltott ki a Dnyeszter folyó és az ukrán határ közötti, főleg orosz ajkú területen. De a nyugtalanság már jó ideje érlelődik. Az oroszokat megfélemlítette a nacionalista hangulat, amely elöntötte a köztársaságot tavaly és a radikálisabb moldován nacionalisták oroszellenes és szovjetellenes érzelmei. De annak ellenére, hogy Moldávia júniusban szuverénnek nyilvánította magát, alig történt olyasmi, ami igazolta volna a kisebbségek félelmét. Az oroszok azt mondják, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesül az orosz nyelv, amely nemrégen még a köztársaság hivatalos nyelve volt, de erre alig van bizonyíték. Az igaz, hogy előtérbe került a moldován nyelv tanulása, ami most a köztársaság hivatalos nyelve lett, és ezért az ott élő oroszoknak is meg kell tanulniok majd ezt. Persze másutt is vannak hasonló panaszok. Grúziában hasonló álláspontot tettek magukévá az abházok és oszétek, míg Litvániában mind az oroszok, mind a lengyelek megnehezítik az új köztársasági kormányzat életét. A nemzeti kisebbségek követelései dilemma elé állítják a grúzokat, litvánokat és a többieket, mert a nemzetiségi jogok nyelvén fogalmazva ugyanazt kérik, mint a grúzok és a litvánok, az önrendelkezési jogot. De igen gyakran követeléseiket más történelmi és néprajzi meggondolások bonyolulttá teszik. A balti köztársaságokban például az orosz követeléseket nem tekintik teljes értékűnek az észtek, lettek és litvánok, mert sok orosz viszonylag új bevándorló ezekre a területekre. (folyt.) 1990. szeptember 3., hétfő
Vissza » Folytatásokkal »