Rendszerváltás és az MTI

	Sevarnadze - Japán
Marton János, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. szeptember 3. hétfő (MTI-tud) - A japán kormány hétfőn véglegesítette azt a korlátozott gazdasági csomagtervet, amellyel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert fogadják majd. A japán ajánlat csak a ,,szellemi együttműködésre,, terjed ki, és a peresztrojka támogatása érdekében pénzügyi szakértők küldését helyezi kilátásba: japán bankszakemberek segédkezhetnének Moszkvában a bankrendszer reformjánál és az árutőzsde létrehozásánál. Szovjet vállalatvezetők kapnának meghívást Japánba, hogy tanulmányozzák a japán vállatvezetési gyakorlatot, és műszaki szakemberek is utaznának, hogy a japán termelésszervezés, minőségellenőrzés módszerét elsajátíthassák. Gazdasági szakembereket szintén fogadnának Japánban. Minderre azonban a tokiói külkereskedelmi és ipari minisztérium a jövő évben kevesebb mint hárommillió dollárt fordítana csak. Az adatok jól érzékeltetik azt, amire a külügyminisztérium egyik illetékese is célzott: a peresztrojka támogatásának szándéka nem jelent fordulatot a japán külpolitikában. Tokió - mint mondta - a gazdasági kapcsolatok szélesítését ahhoz köti, Moszkva hajlandó-e megoldást keresni a szigetvitára. A Szovjetunió a második világháború vége felé foglalta el az északi szigeteket és ezeket Japán azóta visszaköveteli. A szovjet külügyminiszter látogatása előtti napon, hétfőn Tokióban rendezte meg nagygyülését a vezető Liberális Demokrata Párt a szigetek visszaadásáról. Ilyen rendezvényt gyakran szerveznek a szigetországban, de most először vonult fel az LDP és a kormány vezérkara. Kaifu Tosiki miniszterelnök kijelentette, nem osztja Mihail Gorbacsov derűlátó nézetét a japán-szovjet kapcsolatok javulásáról, ehhez az északi területek ügyében kellene előrelépni. Mellesleg nemcsak e politikai vita magyarázza, hogy miért visszafogottak a japánok gazdasági ajánlataikban. A Szovjetunió érdekelt a technológia és a tőke behozatalában, különösen ázsiai területeinek fellendítésében építene a japán beruházókra. Az utóbbiak számára azonban nincsenek kellő vonzerővel a vállalkozások. Bőségesek ugyan a távol-keleti nyersanyagforrások, de nincsenek megfelelő szovjet valutartalékok, a rubel viszont nem konvertibilis, elmaradott e területek infrastruktúrája, hiányzik a képzett munkaerő és nem megoldott a vállalkozások anyag- és az alkatrészellátása sem - mondják a japán vállalkozók. +++ 1990. szeptember 3., hétfő 18:24
Vissza »