|
|
 |
|
 |
Felcím: Elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója
Főcím: A jogbiztonság közbizonytalanságot szül?
|
Budapest, 1990. szeptember 3. Hétfő (MTI-Press)
A Belügyminisztériumban elkészült a rendőrségről szóló törvény
koncepciója, amely - előkészítői szándéka szerint, első olvasatban -
még az őszön a Parlament elé kerül. De miért is olyan fontos ez a
törvény? S vajon lehet-e törvénnyel szabályozni a rendőrség, tehát a
közrendvédelem és a bűnüldözés szakembereinek tevékenységét? Egyebek
között erről beszélgettünk dr. Szikinger Istvánnal, a
Belügyminisztérium rendőrségi és határőrizeti főosztályának
vezetőjével.
- Mindenek előtt tisztázzuk: miért kell nekünk rendőrségi
törvény?
- A rendőrség tevékenysége alapvető állampolgári jogokat érint,
egy jogállamban tehát fel sem vetődhet a kérdés, hogy kell-e vagy
sem. Magától értetődő, hogy egy országnak van büntető törvénykönyve,
büntetőeljárási törvénye és van egy olyan törvény is, amelyik a
rendőrség és az állampolgárok kapcsolatrendszerét, egymással
szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozza. Mint jogász ehhez
már csak "mellékesen" teszem hozzá, hogy a módosított alkotmány
előírja ennek a törvénynek a megalkotását számunkra.
- Milyennek kell lennie a jó rendőrségi törvénynek, egyáltalán
létezik jó törvény, lehet olyat alkotni, amelyik az állampolgároknak
és a rendőröknek egyaránt megfelel?
Alcím: A rendőr és az állampolgár viszonya
- A rendőrségi tövénynek a lehető legegyértelműbben meg kell
határoznia, hogy a rendőr és az állampolgár találkozásakor,
például egy rendőri intézkedés során, kinek mihez van joga. Mit
tehet a rendőr, azaz mit köteles tudomásul venni az állampolgár, s
milyen esetekben élhet panasszal a vele szemben intézkedő; s az
ilyen esetekben milyen fórumokhoz fordulhat.
Ami a kérdés második részét illeti, nos, itt mindenek előtt azt
kell tisztázni, milyen feladatokat adunk a rendőrségnek. Azt, hogy
tartassa be a jogszabályokat, vagy azt, hogy biztosítsa a közrendet.
Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor reménytelen a jogi szabályozás. A
közbiztonság fenntartása ugyanis számos nem jogi elemet is magában
foglal. Szabad-e például parkban éjszakázni? Ha a törvény nem
tiltja, akkor szabad. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 12:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogbiztonság 2. rész
|
S ha ez így van, akkor hiába nyugtalanítják a környék lakóit a
közeli parkban alvó csövesek, a rendőrnek nincs joga fellépni az
érdekükben. Arról van tehát szó, hogy a jogszabályok betartását
feladatul kapó rendőrnek a jogsértő magatartást kell korlátoznia. A
törvény hatályba lépését követően - feltéve persze, hogy a parlament
is emellett a megoldás mellett dönt - az emberek majd azt fogják
tapasztalni, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor a rendőr nem
avatkozhat be, nem csinálhat semmit, vagy legalábbis azt nem teheti,
amit ők elvárnának tőle. Nem küldheti el a parkban alvó csöveseket
pusztán azért, hogy elejét vegye egy esetleges, tehát csak a
környékbeliek által feltételezett későbbi rendbontásnak.
- A törvény tehát egyfelől növeli az állampolgárok
jogbiztonságát azáltal, hogy alkotmányos keretek közé szorítja a
rendőrséget, ellenőrizhetővé teszi a tevékenységét, másfelől viszont
közbizonytalanságot szül. Vagy nem erről van szó?
Alcím: A növekvő bűnözés és az új törvény
- Ha nem is ennyire sarkosan, de lényegében erről van szó. Azt
ugyanis látni kell, hogy a jog általános érvényű szabályokat
igyekszik megfogalmazni, míg az élet egyedi, nem egyszer különös
helyzeteket teremt. Igenis lesznek olyan szituációk, amelyek rendőri
eszközökkel egyszerűen kezelhetetlenek. Kézenfekvő lenne persze azt
mondani, hogy akkor kapja feladatul a rendőrség általában a
közbiztonság fenntartását. Ez esetben azonban automatikusan
lemondanánk a rendőrség jogi ellenőrzésének lehetőségéről. Hiszen ha
nincsenek szabályok, melyekhez a rendőrnek igazodnia kell, nehéz
ellenőrízni, hogy szabályosan, törvényesen intézkedett-e vagy sem.
- Sok szó esik mostanában a növekvő bűnözésről, s egyben a
rendőrség tehetetlenségéről. S nem kevesen vélik úgy - a testületen
belül és kívül egyaránt -, hogy a készülő törvény csak tovább
korlátozza a rendőrség mozgásszabadságát.
- Számtalan példát, fejlett demokráciák rendőrségeiről készített
felmérést lehetne hozni annak bizonyítására, hogy ha a rendőrségnek
szabad kezet adunk, még nem tettünk semmit a bűnözés
visszaszorítására. Mindig konkrét esetekben, konkrét
bűncselekmények körében ezeket a világ minden rendőrsége
alkalmazza; a szervezett bűnözés, a csempészek, különösen a
kábítószercsempészek ellen ezek nélkülözhetetlen eszközök. De arra
semmi szükség, hogy általában kijelentsük: a rendőrség minden
további nélkül betekinthet a bankszámlákba és lehallgathatja a
telefonokat. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 12:30
|
Vissza »
|
|
Jogbiztonság 3. rész
|
Alcím: A fegyverhasználat joga
- A készülő törvény tehát lehetővé teszi az efféle eszközök
használatát?
- Lehetőséget kell teremteni rá, de csak bizonyos, a törvényben
meghatározott bűncselekmények esetén és szigorú engedélyezési,
ellenőrzési garanciák mellett.
- Elméletileg ma is van lehetőség - az Ön által említett
feltételek mellett - bűnözők telefonjainak lehallgatására. Csakhogy
a bürokrácia malmai lassan őrőlnek, s előfordult, hogy mire megkapták
a nyomozók az engedélyt, már késő.
- Nyilván a törvénynek lehetőséget kell teremtenie arra, hogy
halaszthatatlan esetekben felsőbb szintű rendőri vezető is kiadhassa
az engedélyt. Azzal a megkötéssel persze, hogy aztán haladéktalanul
be kell szereznie az engedélyt az illetékesektől, s ha nem kapja
meg, az addig elkészült anyagot meg kell semmisíteni, s ebből
következően, soha, sehol nem hivatkozhat rá a nyomozó hatóság.
- Gyakran vitatott kérdés a rendőrök fegyverhasználata, hogy az
adott helyzetben jogos volt-e lőni, gumibotot alkalmazni az
intézkedés közben...
- A lőfegyverhasználat mai szabályozása tökéletes példa arra,
hogyan nem szabad szabályozni valamit. Végül is ma a lőfegyver
használatát ahhoz köti a rendelet, hogy az adott cselekményért hány
év szabadságvesztés várható. Márpedig ez nevetséges, hiszen egy-egy
éles helyzetben senkitől sem várható el, hogy a Btk. szakaszait
mérlegelje. Egyszerű kategóriákat kell felállítani, olyanokat,
amelyek szélsőséges helyzetekben is pontosan értelmezhetők. Ilyenek
az "életveszély", a "jogos védelem", a "közvetlen közveszély".
- A koncepcióból mikorra lesz törvény?
- Mi szeretnénk még szeptemberben a Parlament elé terjeszteni a
rendőrségről szóló törvény szabályozási koncepcióját. Kétharmados
törvényről van ugyanis szó, célszerű tehát, ha első olv
satban magát
a koncepciót vitatják meg a honatyák. (MTI-Press)
Fekete Gy.
1990. szeptember 3., hétfő 12:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|