|
|
|
|
Felcím: Elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója
Főcím: A jogbiztonság közbizonytalanságot szül?
|
Budapest, 1990. szeptember 3. Hétfő (MTI-Press)
A Belügyminisztériumban elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója, amely - előkészítői szándéka szerint, első olvasatban - még az őszön a Parlament elé kerül. De miért is olyan fontos ez a törvény? S vajon lehet-e törvénnyel szabályozni a rendőrség, tehát a közrendvédelem és a bűnüldözés szakembereinek tevékenységét? Egyebek között erről beszélgettünk dr. Szikinger Istvánnal, a Belügyminisztérium rendőrségi és határőrizeti főosztályának vezetőjével. - Mindenek előtt tisztázzuk: miért kell nekünk rendőrségi törvény? - A rendőrség tevékenysége alapvető állampolgári jogokat érint, egy jogállamban tehát fel sem vetődhet a kérdés, hogy kell-e vagy sem. Magától értetődő, hogy egy országnak van büntető törvénykönyve, büntetőeljárási törvénye és van egy olyan törvény is, amelyik a rendőrség és az állampolgárok kapcsolatrendszerét, egymással szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozza. Mint jogász ehhez már csak "mellékesen" teszem hozzá, hogy a módosított alkotmány előírja ennek a törvénynek a megalkotását számunkra. - Milyennek kell lennie a jó rendőrségi törvénynek, egyáltalán létezik jó törvény, lehet olyat alkotni, amelyik az állampolgároknak és a rendőröknek egyaránt megfelel?
Alcím: A rendőr és az állampolgár viszonya
- A rendőrségi tövénynek a lehető legegyértelműbben meg kell határoznia, hogy a rendőr és az állampolgár találkozásakor, például egy rendőri intézkedés során, kinek mihez van joga. Mit tehet a rendőr, azaz mit köteles tudomásul venni az állampolgár, s milyen esetekben élhet panasszal a vele szemben intézkedő; s az ilyen esetekben milyen fórumokhoz fordulhat. Ami a kérdés második részét illeti, nos, itt mindenek előtt azt kell tisztázni, milyen feladatokat adunk a rendőrségnek. Azt, hogy tartassa be a jogszabályokat, vagy azt, hogy biztosítsa a közrendet. Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor reménytelen a jogi szabályozás. A közbiztonság fenntartása ugyanis számos nem jogi elemet is magában foglal. Szabad-e például parkban éjszakázni? Ha a törvény nem tiltja, akkor szabad. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|