|
|
|
|
Jeszenszky előadás - nemzetiségi konfliktusok (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. szeptember 3. hétfő (MTI-TUD) -
Sajtóreggelivel, majd Kossuth Lajos londoni emléktáblájának
megkoszorúzásával kezdődött hétfőn reggel Jeszenszky Géza
külügyminiszter két napos látogatásának hivatalos programja a brit
fővárosában. Előzőleg nem hivatalos minőségében tett eleget régi
meghívásának Cambridge-ben a washingtoni Woodrow Wilson Center
Nyugat-európai Tanszékének és Európai Öregdiák Szövetségének
rendezésében tartott nemzetközi történész konferencián.
Jeszenszky Géza ,,A nemzetiségi konfliktusok veszélye a poszt-kommunista Kelet- és Közép-Európában,, címmel tartott előadást az angol egyetemi város Saint Catharine kollégiumában lezajlott három napos tanácskozáson, amelyen több mint hetven ismert európai, amerikai és izraeli történész vett részt. A magyar történelemtudományt dr. Jeszenszky Géza mellett dr. Ádám Magda, Enyedi György professzor, dr. Kovács Mária, Molnár Gusztáv professzor és Vasary István professzor képviselte.
A konferencia főtémája a nemzeti kisebbségi kérdés és a nacionalizmus problémája volt általában, különös hangsúllyal kelet- és közép-európai megnyilatkozási formáira. Így különös érdeklődés kísérte Jeszenszky Géza előadását, amelyben a magyar történész az újkeletű konfliktusveszélyek történeti-szellemi hátterét világította meg. Emlékeztetett a ,,csodák évében,, végbement hatalmas változások nyugati fogadtatására, és azokra a félelmekre is, hogy talán nem is annyira a ,,történelem vége,, következik, hanem inkább ismétlődése, új ,,balkanizálódás,, , új nacionalista konfliktusok, netán új háborúkhoz vezető határváltozások formájában.
Megjegyezte: még olyan gondolatok is felvetődtek, hogy talán nem is volt olyan rossz ezen országok ,,biztonságos kötödése,, a Szovjetunióhoz, hiszen népeik négy évtizeden át bizonyították a szuronyok hegyén ülés képességét, biztonságosan a vasfüggöny mögött voltak, anélkül, hogy bármiféle komoly emigrációs problémát okoztak volna. Most viszont, vélik egyesek, kiszámíthatatlan problémák veszélyét idézik fel egymásközti konfliktusaik. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 07:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jeszenszky előadás - nemzetiségi konfliktusok (2.rész)
|
,,Új felismerés az - folytatta -, hogy a legtöbb európai állam nem homogén, hanem többnemzetiségű ország. A nemzeti kisebbségek létezése és létük fennmaradása önmagában nem rossz és nem veszélyforrás; veszély akkor van, amikor a többséget alkotó ,domináló nemzet, homogénná akarja tenni az államot. Ceausescu nemigen titkolta ezt a szándékát, mégis hosszú ideig tartott, amíg a világ rádöbbent, mennyire veszélyes Ceausescu és rendszere,, - mondotta Jeszenszky Géza, majd néhány közelmúltbeli példával és a bécsi döntés évfordulója kapcsán elhangzott romániai megnyilatkozásokkal illusztrálta azt a megállapítását, hogy ,,Ceausescu szelleme, sajnos, még nem halt meg,,.
A napjainkban is megmutatkozó baljós jelekről szólva nyomatékosan hangsúlyozta: ,,A demokrácia próbája nemcsak a többpárti választás, hanem a különböző nemzeti, vallási, politikai kisebbségek kezelésmódja is.,, Végül azokról az új lehetőségekről szólt, amelyek okot adnak a reményre. Mindenekelőtt: a szabadság elnyerésével többé már nem maradnak rejtve a problémák, nem némítják el félelmek és hazugságok az embereket; az emberi jogokat többé nem tekintik egy-egy állam magánügyének; a térség legtöbb országban felvilágosult vezetők vannak, és felvilágosult politikai kisebbségek vannak még azokban az országokban is, amelyekben a kormány nem toleráns és nem demokratikus; terjed az a felismerés, hogy az igazi problémák nem nemzetiek, hanem gazdaságiak, amelyek közös megközelítésmódot és együttműködést követelnek; a térségben hosszabb története van az együttműködésnek, mint a konfliktusoknak, s ebből a nézőpontból a huszadik század szerencsétlen epizódnak, aberrációnak fog tűnni; vannak más megoldási lehetőségek is, mint határmódosítások: nyitottá és áttetszővé lehet tenni a határokat, kiépítve a gazdasági kapcsolatokat és a regionális együttműködést.
,,Ez nem utópia: Nyugat-Európában kipróbálták és működik. A volt kommunista országok közös célja az, hogy csatlakozzanak Európához. Márpedig olyan házhoz fognak csatlakozni, amelynek felvilágosult szabályai vannak, s ezeket az újonnan jötteknek magukévá kell tenniök,, - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.+++
1990. szeptember 3., hétfő 07:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|