 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
FIDESZ-SZDSZ nagygyűlés
" A nagygyűlés szónokainak Kiss Tamást a Fidesz, illetve Tamás
Gáspár Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogy
miért a feltételes mód? Nos a rendezői pechsorozat kezdődött
mindjárt a hangosítással, pontosabban annak hiányával. A
szombathelyi Fő téren a tűző nap ellenére kitartóan várakozó - akkor
még tekintélyes - tömeg, hiába várta, hogy magyarázatot kapjon a
késésre. Az egyik helyi rockzenekartól bérelt felszerelés nem
érkezett meg, hasonlóan a nagygyűlés szónokai sem.
Aztán végre dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő
bejelenthette, hogy a szónokok elindultak, de autójuk ismeretlen ok
miatt késik. Háromnegyed 11-re az ugyancsak megcsappant számú
várakozónak aztán azt mondták, hogy ilyen körülmények között sajnos
elhalasztják a nagygyűlést.
Aztán 5-10 perc múlva néhány hangosan méltatlankodó néző
nyomására mégis a pódiumra szólították a 17 képviselőtestületi
jelöltet. Ekkor azonban kiderült, hogy addigra már közülük is csak
hatan maradtak a helyszínen.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Emlékműavatás a Vas megyei Kemenesmagasiban (1. rész)
|
1990. szeptember 1., szombat - Kemenesmagasi, a Celdömölk
melletti 1200 lelkes vas megyei község hazahozta halottainak emlékét
- hangzott el szombaton délután, amikor a faluban katonai
tiszteletadás mellett felavatták a társadalmi összefogással épült
oltár alakú emlékművet. Fekete márványlapjára 47 hősi név és a
koronás címer került.
A község lakossága előtt a második világháború kitörésének 51.
évfordulóján Für Lajos honvédelmi miniszter beszédében emlékezett és
emlékeztetett arra a mérhetetlen szenvedésre és pusztulásra, melyben
a magyar katonáknak, hadifoglyoknak, zsidóknak és katolikusoknak, a
magyar nemzetnek része volt. Mint mondotta, becslések szerint 1
millió 200 ezer magyar ember vesztette életét és ez az áldozat, és
ez az az áldozat, melyet a nemzet hozott kétszer-háromszor annyit,
mint amennyit az első világháborúban veszítettünk; a magyar nép
veszteségei a szovjet, német, lengyel, jugoszláv veszteségek mögött
sajnos az 5. helyre sorolhatók.
Minderről hallgatni kellett a Rákosi és Kádár diktatúra alatt -
hangoztata a szónok, s e hallgatás okait elemezve azt mondotta: ha
beszéltünk volna, akkor elhalványultak volna a győztesek és a
baloldal veszteségei, a felszabadulás hozsannáit elnyomta volna az a
tény is, hogy ezer sebből vérzett az ország.
Für Lajos szerint rettenetes, máig ható következményei vannak a
veszteségeknek és ezért is kellett volna róluk beszélni. Az 56-os
forradalom vérbefojtása, az újabb meghurcoltatások - erőszakos
tsz-szervezések, családok szétzilálása, emberek kifosztása, hajsza
szinte mindenki ellen - vezette oda az országot, hogy a 80-as évek
elejétől kezdve a nemzet is fogyni kezdett.
Kölcsey a Himnusz irója, amikor a múltszázadban megírta
csodálatos drámai versét, aligha sejthette, hogy a magyar nemzet
legvéresebb évszázada nem mögötte, hanem előtte van - mondotta a
honvédelmi miniszter -, mert ennek a nemzetnek, amióta itt él a
Kárpát medencében, közel 1100 éve, ez volt a legkegyetlenebb
évszázada.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 1., szombat 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|