|
|
|
|
- A KGST - 1. folyt.
|
Emellett Srenk úgy véli, hogy a KGST átalakulásának a folyamatában az érintett országok vállalatai jó tréninget kaphatnának a versengésből a szabadkereskedelmi keretek teljes kibontakozása előtt.
Srenk elemzésének egyik lényeges pontján kijelenti, hogy a legsúlyosabb probléma a Szovjetunió strukturális szerepe a KGST-n belül. A Szovjetunió főleg nyersanyag-, így például kőolajszállítóként működött, és kereskedelmének ezt a szektorát most könnyen a Nyugat felé irányíthatja. A kelet-európai kisállamok viszont olyan félkész- és késztermékeket szállítottak a Szovjetuniónak, melyekkel egyebek közt az eddigi alacsony elvárási szint miatt nem lehetnek versenyképesek a világpiacon. Ez az eddigi KGST-rendszer rövid távon bizonyos mértékben kielégítő lehetett a KGST-országok vezetői számára. De ez a rendszer tökéletesen eltorzította az árszerkezetet, a versenyképességet illetően illúziókhoz vezetett, és teljesen megölte az alkotó kezdeményezéseket.
A KGST-országok strukturális függőségbe kerültek, és Srenk szerint ezt a strukturális függőséget nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra felszámolni. +++
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|