|
|
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 3. folyt.
|
Ez nekem különben újság, ez a nagy volumenű távozás, de hát ez nem számít, mert én meg vagyok győződve arról, hogy Magyarországon rengeteg fiatal szakember van, akiknek eddig különféle okokból, részben politikai, részben kor, nem volt esélye arra, hogy segítőkészen részt vegyen akár az ország diplomáciájának, akár a külpoliltikájának a formulációjában. Úgyhogy ezt egy nagyon dícséretes és nagyon pozitív fejleménynek tartom.
- Milyen képet festettek San Franciscoban a magyar résztvevők a magyar helyzetről?
- Ez megint olyan ízlés kérdése, fiatalabb kollégáktól rendkívül precíz, és majdnem azt tudnám mondani, hogy világ szintű, szakmai szintű korrekt dolgozatok jöttek, akik objektivitással és támogató szándékkal vélekedtek dolgokról. Egyéb dolgozatoknak volt teljesen jogosan, hiszen minden magyar állampolgárnak teljes joga hogy kritizáljon dolgokat, de ugyanakkor szakmailag jól felkészült, de inkább kritikai nangvételű dolgok, például az Országgyűlés munkája felé. Ez nem meglepő, mert aki az Országgyűlés munkáját figyelte Magyarországról vagy esetleg külföldről, annak eléggé vegyes képe alakult ki az egész dologról. Szerintem ilyen szempontból az Országgyűlés talán önmagának legnagyobb ellensége, mert olyan konfúziós és tényeket nem szükségszerűen fedő értesülések jönnek ki annak a nagyon fontos testületnek a munkájáról, hogy a benyomás végül az, hogy anarchia, konklúzió és hordószónoklat, ahelyett hogy egy élő, működőképes demokrácia, ha úgy tetszik, növési fájdalmai vagy tapasztalatszerzési folyamat. Ezt nagyon nehéz innen értékelni. (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|