|
|
|
|
A Magyar Nemzet privatizálása - sajtótájékoztató
|
1990. augusztus 30., csütörtök - Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzet szerkesztősége elkövetett vétségeket és ügyetlenségeket, de mindezt jóhiszeműen tette. Bízik abban, hogy figyelembe veszik a szerkesztőség többségi álláspontját, miszerint nem kíván egy bizonyos külföldi partnerrel, nevezetesen a francia Hersant csoporttal szövetségre lépni. Tudatában van annak, hogy ez jogilag nehezen oldható meg, reméli azonban, hogy senki - az általa kezdeményezett, a lap megmentését célzó Kft. sem - kényszeríti olyan lépések megtételére, amely akarata ellen való - mindezt mondotta Bodor Pál, a Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány kuratóriumának elnöke a szerkesztőség csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet azért tartottak, hogy segítségül hívják a nyilvánosságot. (MTI)
1990. augusztus 30., csütörtök 13:15
|
Vissza »
|
|
A Magyar Nemzet privatizálása - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 30., csütörtök - Elképzelhető, hogy a Magyar
Nemzet szerkesztősége elkövetett vétségeket és ügyetlenségeket, de
mindezt jóhiszeműen tette. Bízik abban, hogy figyelembe veszik a
szerkesztőség többségi álláspontját, miszerint nem kíván egy
bizonyos külföldi partnerrel, nevezetesen a francia Hersant
csoporttal szövetségre lépni. Tudatában van annak, hogy ez jogilag
nehezen oldható meg, reméli azonban, hogy senki - az általa
kezdeményezett, a lap megmentését célzó kft. sem - nem kényszeríti
olyan lépések megtételére, amely akarata ellen való - mindezt Bodor
Pál, a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány kuratóriumának elnöke
mondta a szerkesztőség csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet azért
tartottak, hogy segítségül hívják a nyilvánosságot.
A sajtótájékoztatón Bodor Pál felolvasta a kuratórium állásfoglalását, amelynek legfontosabb kitétele, hogy a kuratórium nem elsősorban a kiválasztott partner, hanem az eljárás módja ellen tiltakozik. Nem ért egyet a Magyar Nemzetet kiadó kft. alapítóinak augusztusi döntésével, miszerint a lap privatizációját és korszerűsítését az Hersant Csoport bevonásával kívánják megvalósítani. Elfogadhatatlannak tartja a kuratórium azt is, hogy a Magyar Nemzet új ,,gazdájának,, kiléte a kft. szerkesztőségén kívüli tagjai diktátumának és a szerkesztőségen kívüli politikai erők nem titkolt szándékának megfelelően dőljön el. A Magyar Nemzet privatizációja olyan belpolitikai kérdéssé vált, amelyben a sajtószabadságot és a szerkesztőség független irányvonalát szavatoló szempontok háttérbe szorultak.
Az állásfoglalás szerint az alapítvány kuratóriuma elhatározta, hogy a kft. általa jogszerűtlennek vélt határozata ellen fellebbezéssel fordul a Fővárosi Bírósághoz, és nem mond le elővásárlási jogáról a Hersant Csoport javára. A kuratórium a válság megoldását csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha minden érintett fél hajlik a kompromisszumra. Ezért javasolja, hogy olyan új pályázatot írjanak ki, amely lehetővé teszi az ajánlatok objektív és diktátumok nélküli mérlegelését. A kuratórium ugyanis úgy véli, hogy leginkább ez garantálja a Magyar Nemzet hagyományos irányvonalának folytatását. (folyt.köv.)
1990. augusztus 30., csütörtök 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Nemzet privatizálása - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A sajtótájékoztatón elsősorban az ügy politikai hátterét feszegették az újságírók. Ezzel kapcsolatban a kuratórium elnökének válasza - hangsúlyozva, hogy ez nem a kuratórium nevében hangzik el, csupán saját vélemény: sem az Antall-kormány, sem az MDF, sem más politikai párt nem tehető felelőssé a kialakult helyzetért. Tapasztalatlanság, ügyetlenség, mohóság irányította azokat, akik - úgy tűnik - ki akarták találni, mi felelne meg leginkább a leendő kormánynak. A kuratórium elnöke azonban kijelentette: augusztus 16-a óta - amióta e tisztséget betölti - három alkalommal beszélt hosszasan Antall József miniszterelnökkel. E beszélgetések alapján meggyőződése, hogy a kormány semmilyen nyomást nem gyakorolt, és a jövőben sem fog gyakorolni a Magyar Nemzet privatizálása ügyében. Már csak azért sem - mondta Bodor Pál -, mert a beszélgetésekből egyértelműen kitűnt, a kormány a jövőben javítani kívánja a sajtóval való kapcsolatát, ezt viszont a Magyar Nemzet-ügy nem segíti. Mit kíván a szerkesztőség? - hangzott a kérdés, amelyre a válaszok fontossági sorrendben: deklarálják a lap függetlenségét; határozzák meg a törzstőke nagyságát, a részesedési arányokat; és rögzítsék a nyomdai helyzet megoldását. E kérdések taglalása azonban már a Magyar Nemzet privatizálásának gazdasági részét is érintette. Ezzel kapcsolatban elhangzott: a kuratórium mindezidáig úgy tudta, hogy a lap veszteséges, hiszen a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat évi 12 millió forintot kért a korábbi lapgazdától, a Hazafias Népfronttól, mondván: a lap ráfizetéses. Az első félév gazdálkodása alapján azonban kiderült: a bruttó nyereség 46 millió forint. Így tehát nem reménytelen a Magyar Nemzet talpraállítása, arra akár a külföldi tőke bevonása nélkül is megvan a remény. Szóba jöhet olvasói részvények kibocsátása is. Eddig több mint száz levél érkezett, amelyekből kiderül: magyar állampolgárok még valutában is hajlandók megfizetni az olvasói részvényeket.
- A szerkesztőség nem volt felkészülve arra, hogy olyan helyzet alakulhat ki, amikor nincs beleszólása saját sorsának alakításába. Erről van szó akkor is, ha jogilag megerőszakolhatók vagyunk - foglalta össze a szerkesztőség többségének mondanivalóját a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány kuratóriumának elnöke. (MTI)
1990. augusztus 30., csütörtök 15:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|