|
|
|
|
Öböl menti - gazdasági
|
Nicosia/Ankara/Bagdad/Caracas, 1990. augusztus 30. csütörtök
(Reuter/AP) - Csillagászati összegekbe kerülnek Szaúd-Arábiának és
öböl menti szövetségeseinek Irak katonai ,,kalandjai,,.
Az Irán ellen vívott háborúban - amelyet emlékezetes, hogy Irak robbantott ki -, Szaúd-Arábia és öböl menti szövetségesei 40 milliárd dollárral segítették arab ,,testvérüket,,. Manapság a saját védelmükre kell áldozniuk dollár milliárdokat Szaddám Huszein miatt; Irak elnökét veszélyesebbnek tartják mint Irán iszlám fanatikusait. Az Egyesült Államok szerdán közölte, hogy többek között 24 F-15-ös harcigépet, 150 harckocsit, 1100 péncélozott járművet és rakétákat ad el Szaud-Arábiának. Az ügylet értéke 4 milliárd dollár lesz.
Az Egyesült Arab Emírségeknek is elegük van az iraki testvérből. Abu Dzabiban közölték, hogy az emírségek kereskedői a legszigorúbban érvényesíteni fogják az Irak elleni embargót, nem csak azért, mert az ENSZ így határozott, hanem a ,,kuvaiti testvérek iránti kötelességtudat,, miatt is. Az emírségek voltak egyébként az elsők, abban hogy nem engedtek iraki hajót kikötőikbe.
Irakban a bagdadi boltosok szerint még 3-4 hónapig nem lesz súlyos hiány élelmiszerből, ahhoz pedig, hogy nem túlságosan bő a választék, az Iránnal vívott háború nyolc éve alatt jól hozzáedződött a lakosság - így az iraki élelmiszerkiskereskedők. Badgad mindazonáltal szeptember 1-jétől bevezeti a jegyrendszert, amelynek révén rögzített árakon jut mindenki kenyérhez, liszthez, rizshez, étolajhoz. A nem alapvető élelmiszerek és egyéb cikkek árát a szabadpiac határozza meg. Az iraki lakosságban egyébként bámolatosan gyorsan tudatosodott, hogy Kuvait mindig is Irak része volt, s csak külföldi konspiráció választotta le az anyaországról. A népi ,,adoptálás,, megnehezítheti az iraki kormány dolgát abban az esetben, ha visszakozna Kuvait hovatartozását illetően - mutatnak rá megfigyelők. +++
1990. augusztus 30., csütörtök 15:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|