|
|
 |
|
 |
Hogyan tovább, olimpia? (1. rész)
|
1990. augusztus 30. csütörtök (AP) - Két éve Szöulban már 237
számban hirdettek végeredményt a nyári ötkarikás játékokon, amelyen
160 ország képviseletében 9417 sportoló vett részt. A szakemberek
félnek attól, hogy tovább gyarapodik a mezőny, s akkor még
zsufoltabb lenne a műsor, a rendelkezésre álló idő alatt már-már
lebonyolíthatalanokká válnának a küzdelmek.
Két év múlva Barcelonában még több számban, 257-ben avatnak majd
bajnokot, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság programbizottsága már
úgy döntött, hogy maximum 10 ezer sportoló kap rajtengedélyt.
További szigorítások elkerülhetetlenek az 1996-os nyári játékokon
is, majd 2000-től még nagyobb létszámszűrésre lehet számítani.
Minderről Vitalij Szmirnov, a NOB tagja, a NOB programbizottságának
vezetője nyilatkozott, hozzátéve, hogy a testület szeptemberi tokiói
ülésén is foglalkoznak majd a kérdéssel, s az ottani álláspont
szellemében látnak konkrét munkához.
A találgatások máris megkezdődtek. Sokan gondolják úgy, hogy
egyes sportágak, illetve szakágak - így az öttusa, a súlyemelés, az
ökölvívás, a labdarúgás, a ritmikus sportgimnasztika, a
szinkronúszás - olimpiai helye veszélyben forog. Azt is
elképzelhetőnek tartják, hogy az egyéni sportágakban, mint például
vívásban, öttusában, tornában, úszásban megszűnnek a csapatviadalok,
illetve a váltószámok.
Mindezek ellenére az sem kizárt, hogy újabb sportágak kerülnek
be az olimpiai műsorba, ezek sorában a leggyakrabban a golfot, a
triatlont és a softballt emlegetík. Szmirnov szerint csak olyanok
jöhetnek szóba, amelyek szerte a világon nagy népszerűségnek
örvendenek. Vagyis a férfiak esetében legalább 75, a nőknél pedig 44
országban űzik a sportágat. (folyt.köv.)
1990. augusztus 30., csütörtök 12:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|