Rendszerváltás és az MTI

	A bősi vízi erőmű sorsa
----------------------- London, 1990. augusztus 28. (BBC, Panoráma) - Az elmúlt hét végén a parlament környezetvédelmi bizottsága bejárta a bős-nagymarosi építkezés színhelyét, ahol a bizottsági tagok találkoztak a szlovák hivatalos szervekkel és szlovák környezetvédőkkel is. Péterffy Ágoston, a Duna Kör egyik alapító tagja, a magyar kormány vízlépcső bizottságának tanácsosa is ott volt. Vele készítette a következő interjút budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter: - A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban az utóbbi időben meglehetős csendet tapasztalni. Ezt csak néhány botrányt okozó újságcikk zavarja meg. Az egyik szerint például a közelmúltban is folytak munkálatok a bős-nagymarosi építkezés magyar szakaszán. Péterffy Ágostontól először azt kérdezem meg, hogy tulajdonképpen milyen munkálatok folynak a bős-nagymarosi vízlépcső magyar, illetve szlovák szakaszán. - A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag egyetlen turbina nincs még kész. - Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan oldhatók meg ezek? (folyt.) 1990. augusztus 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A bősi vízi erőmű sorsa - 1. folyt.
- Az előrehaladást szeretném aláhúzni, hiszen saját bevallásuk szerint 14 milliárd forintot költöttek erre, de egy nemrégiben megjelent szlovák cikk szerint 3 milliárd korona az az összeg, amely különböző tervezési, kivitelezési hibák és egyéb nem várt költségek miatt eddig felmerültek. Tulajdonképpen a szlovák fél szeretné, ha mielőbb üzembe helyezhetné legalább az első turbinát, aztán utána sorban a következőket. Ezt jelenleg úgy képzelik el, hogy részleges feltöltés történne a körtvélyesi tározón, és ez alatt az időszak alatt, míg a turbinák fokozatosan üzembe helyeződnek, addig a rendszeren a különböző méréseket el lehet végezni, s a végleges üzemállapotot meg lehet határozni. A magyar félnek végső döntése nincs, és a szlovák oldalon sincs végleges döntés - legalábbis ezt állítja a szlovák miniszterelnök-helyettes. A magyar oldalon a felfüggesztés szituációja van még mindig, és előreláthatólag szeptember végén, októberben kerül olyan állapotba a kormány előterjesztése, amelyben el lehet dönteni azt, hogy véglegesen elállunk a bősi vízlépcső üzembe helyezésétől, vagy pedig egy néhány éves kutatási program után döntünk úgy, hogy üzembe helyezzük, avagy sem. Tulajdonképpen a szlovák fél még abban is reménykedik, hogy Nagymarost felépítjük, viszont a kormány már döntött arról, hogy ott a helyreállításokra kerül sor. - Milyen veszélyeket rejt magában az, hogy a bősi tározót félig vagy részben feltöltik? (folyt.) 1990. augusztus 28., kedd
Vissza »

	- A bősi vízi erőmű sorsa - 2. folyt.
- A veszélyek és a kockázatok nagy része így is bekövetkezik, féltöltésnél. Részben az ivóvízkincs károsodása következik be, de tulajdonképpen a talajvízszint változása is. Ami nem következik be egy ilyen félig való feltöltésnél, a töltések állékonyságának a megszűnése. - Az előbb elmondta, hogy csehszlovákiai részről az építkezés 13 milliárd koronába került. Ezek szerint a csehszlovákok kártérítésre tartanak igényt? Éppen olyan kártérítésre, mint az osztrákok, vagy esetleg más típusú kár megosztásra nyílik lehetőség? - A kártérítési igényről még tulajdonképpen nem beszélhetünk, mert az a korábbi csehszlovák és magyar kormány, illetve párt közös tévedése volt, ezt tulajdonképpen ma már mindenki elismeri. Ezekért a tévedésekért a kárt közösen kell viselnünk. Tehát kártérítésről nem beszélhetünk, kármegosztásról igen. +++ 1990. augusztus 28., kedd
Vissza »