|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Ötven éves a bécsi döntés
|
-------------------------
London, 1990. augusztus 28. (BBC, Panoráma) - Két nap múlva lesz 50 éves a második bécsi döntés, melynek értelmében a tengelyhatalmak visszacsatolták Magyarországhoz Észak-Erdélyt. Mint híreinkben is hallhatták, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága felhívással fordult a román parlamenthez, hogy Magyarországgal közösen ítélje el azokat a szélsőséges elemeket, melyek kihasználva az évforduló adta alkalmat, zavargásokat kelthetnek.
Pártos Gábort, a BBC Kelet-Európa-szakértőjét kérdezem, mit jelent ma a második bécsi döntés a magyarok, illetve a románok számára?
- Először talán a románokról. Számukra nagyon fájdalmas emlék, hiszen külső nyomásra át kellett adniuk Észak-Erdélyt Magyarországnak, és ez épp akkor történt, amikor a Szovjetunió ultimátuma után Besszarábiát, illetve Észak-Bukovinát Sztálinnak kellett átadniuk. A történelmi hagyományok, történelmi emlékek ma is lehetőséget nyújtanak különböző szélsőséges román nacionalista szervezeteknek, például a Vatra Romaneascának, hogy ezt kihasználják, és valamilyen fajta esetleges provokációt szervezzenek.
A magyarok számára az 50 évvel ezelőtti döntés persze más dolgokat jelent. Most nem is annyira történelmi emlékekre utalnék, hanem inkább frissebb emlékekre: a magyar kisebbség azóta Romániában milyen módon él, hogyan nyomták el Ceausescu alatt és Ceausescu óta, és emlékeztetnék még a néhány hónappal ezelőtti, márciusi erőszakos cselekményekre, amelyek során Erdélyben magyarokat megöltek, illetve megsebesítettek. (folyt.)
1990. augusztus 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|