Rendszerváltás és az MTI

	René Felber sajtóértekezlete (2. rész)
Az elmúlt évben Magyarország 248 millió svájci frank értékben exportált Svájcba, főként fogyasztási cikkeket. Ezzel szemben az alpesi ország magas feldolgozottsági fokú beruházási javai 385 millió svájci frank értékben találtak vevőre Magyarországon. A forgalom kiegyensúlyozása érdekében Magyarország arra szeretné rávenni az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz - EFTA - tartozó Svájcot, hogy csökkentse vámtételeit a magyar árukkal szemben. A svájci megítélés szerint a problémát úgy lehetne áthidalni, ha Magyarország - mint ahogy azt tervezi - mielőbb szabadkereskedelmi megállapodást kötne az EFTA-val. Szó esett emellett arról is, hogy Magyarország ösztönzi svájci beruházók fokozottabb részvételét a magyar gazdasági életben. (Becslések szerint az elmúlt 20-30 évben csupán 80-100 millió svájci frank értékben jöttek létre közvetlen svájci beruházások Magyarországon, bár a statisztikák jobbára csak a nagy cégek tevékenységét rögzítik.) René Felber megítélése szerint a beruházások élénkítéséhez adottak a megfelelő jogi keretek, mindenekelőtt a kettős adóztatás kizárásáról és a beruházások védelméről szóló egyezmények. A svájci adminisztráció felkéri a svájci kereskedelemfejlesztési intézetet, vizsgálja meg, milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és közepes vállalati szférában a magyarországi befektetésekre. Ezen túl a külügyminiszter mindkét ország számára kiaknázásra váró potenciális emberi tőkeként említette a svájcban élő csaknem 13 ezer magyart. A mostani tárgyalások eredményeként Svájc hajlandó arra, hogy az a 10 ezer magyar, aki már elnyerte a svájci állampolgárságot, most kettős állampolgárként magyar állampolgárságát is visszaállíthassa. Az a 3 ezer ember pedig, aki 1956 óta menekültként tartózkodik Svájcban akkor is megtarthatja lakhatási engedélyét, ha netán visszatérne Magyarországra. Svájci nyugdíjuk folyósításának ügye azonban még további egyeztetést igényel. René Felber elmondta azt is: gazdasági kérdéseket taglalva Antall József kormányfő a tárgyalások során kifejtette, hogy a gazdasági rendszerváltás lassúsága, a nagyarányú munkanélküliség megjelenése Magyarországon nagy veszélyt rejt magában; ezért elodázhatatlan feladat új munkahelyek létrehozása, a munkanélküliség enyhítése. Antall József megállapította azt is: Magyarországon eltűnőben vannak a régi szakszervezetek, s helyükre olyan újak lépnek, amelyek általában erősen politikai töltésűek. E helyzetben Magyarország számára különösen érdekesek lehetnek a svájci tapasztalatok, miként lehet jól működtetni egy egyetlen központú, ám sokszínű, sokrétegű szakszervezeti szövetséget. (MTI) 1990. augusztus 28., kedd 13:00
Vissza » Folytatásokkal »