Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 28.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Független Kisgazdapárt közleménye

"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a történelem mit sem változott. Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell - a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:

A bősi vízi erőmű sorsa

"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag egyetlen turbina nincs még kész. - Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan oldhatók meg ezek? "

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (1. rész)

1990. augusztus 28., kedd - A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapját. A Független Kisgazdapárt reggeli frakcióülése miatt csak késéssel kezdhette meg munkáját a Parlament. Ezt szóvá is tette az elnöklő Szabad György, mondván: a pártok frakcióülései nem eshetnek egybe a plenáris tanácskozással. A precendens értékü ügyet az elnök a Házbizottság elé viszi.


Napirend előtt a képviselők egyetértettek a kormány azon
kérésével, hogy a Parlament sürgősséggel tárgyaljon a polgármesteri
tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról.

    Ezután Horn Gyula, a Külügyi Bizottság elnöke kért szót, s
ismertette a második bécsi döntés évfordulójával összefüggésben
kialakult magyar-román viszonnyal kapcsolatos bizottsági
nyilatkozatot:

    "A magyar országgyűlés Külügyi Bizottsága alapvető fontosságu
kérdésnek tekinti Magyarország és a szomszédos országok viszonyát.
Meggyőződése, hogy a térség és Európa érdekeinek egyaránt az felel
meg, ha Közép- és Kelet-Európa sokat szenvedett, egymással gyakran
szembefordított népei a múlton felülemelkedve, jogos és vélt
sérelmeiket félretéve közösen munkálkodnak a jószomszédi viszony
megteremtésén, az együttműködés bővítésén. Az 50 évvel ezelőtti
második bécsi döntés ismert következményei arra figyelmeztetnek,
hogy a térség népei csakis maguk tudják viszonyukat tartós alapokra
helyezni. Az évforduló alkalmából a Külügyi Bizottság leszögezi,
hogy Magyarország, mint a helsinki záróokmány egyik aláírója,
kizárja a fennálló európai határok erőszakos úton történő
megváltoztatásának gondolatát. Egyidejüleg megerősíti azt az
álláspontját, hogy a térség stabilitásának alapvető feltétele az
emberi jogok, az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív és
egyéni jogainak az ENSZ, valamint a helsinki folyamat vonatkozó
dokumentumainak szellemében történő maradéktalan biztosítása. A
bizottsága elítéli mindazon erőket, amelyek a bécsi döntés
évfordulóját a magyar és a román nép közötti ellentétek felszítására
igyekeznek kihasználni. Felkéri Románia Nemzetgyűlésének tagjait, az
ország minden felelős politikai erejét, hogy ugyanebben a szellemben
emelje fel szavát a szélsőséges, gyűlölködő megnyilvánulások, a
hangulatkeltés ellen. (folyt.köv.)



1990. augusztus 28., kedd 12:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (2. rész)


Csakis a megbékélésre, a jószomszédi kapcsolatokra irányuló felelős
magatartás szolgálja a magyar és a román nép érdekeit, a kelet- és
közép-európai térségben zajló demokratikus változásokat, az egységes
Európa megteremtését."

    A képviselők a nyilatkozat tudomásulvétele után rátértek a
társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló
törvényjavaslat tárgyalására. Balsai István igazságügyi miniszter az
előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében leszögezte: az
állami tulajdonu ingatlanok kezelői jogának tartalma nem felel meg a
piacgazdaságon alapuló jogrendszer elveinek. A kezelői jog -
különösen az elmúlt időszakban - tisztázatlan helyzetet teremtett,
az állam szinte alig tudta érvényesíteni tulajdonosi jogosítványait.
A törvényjavaslat a tulajdonreform részeként megszünteti a
társadalmi szervezetek kezelői jogát, s az állami tulajdonú
ingatlanok hasznosításának végleges rendezéséig, részükre ingyenes,
átmeneti használati jogot enged az általuk jelenleg is kezelt
ingatlanokra. A múlt rendszer prominens politikai szervezetei,
illetőleg azok vagyonjogi jogutódai által kezelt ingatlanok száma -
a kormány meggyőződése szerint - nincs összhangban a szervezetek
súlyával, valóságos társadalmi szerepével. Ezért az általuk kezelt
ingatlanok hasznosításából származó bevételek a továbbiakban az
állami költségvetést illetik.

    Az igazságügyi miniszter bejelentette: a kormány az ingatlanok
hasznosításának végleges rendezésére eredetileg 1990. október végét
jelölte meg, a határidő betartása azonban illuzórikussá vált, ezért
egy hónappal későbbre, november végére tűzte ki az új időpontot.
Hangsúlyozta: a kormány nem kívánja visszavenni ezen ingatlanok
használati jogát, nem óhajt valamiféle államosítási eljárást
bevezetni a társadalmi szervezetek terhére. Az ingatlanok többségét
az önkormányzatok tulajdonába kívánja adni, s nyilvánvalóan lesz mód
arra is, hogy egyes nagymúltú társadalmi szervezetek közvetlenül
megkapják az általuk használt ingatlanok tulajdonjogát is. Ez
különösen akkor lesz indokolt, ha az érintett ingatlanok éppen saját
vagyonukból kerültek állami tulajdonba.

    A költségvetési bizottság előadója, Matyi László a tervezettel
egyetértett, kivéve azt a paragrafust, amely az MSZP-t is felsorolja
azon szervezetek között, amelyek a használati jog körébe eső
ingatlanok hasznosításából származó bevételeket a költségvetésbe
fizetik. Az MSZP szerepeltetése ellentétes a pártokról szóló
törvénnyel. (folyt.köv.)



1990. augusztus 28., kedd 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (3. rész)


Az általános vitában Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti
frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP-t nem lehet kivenni a
kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek
köréből. A fiatal demokraták álláspontja szerint az ingyenes
használati jog semmiképp sem engedhető meg, ellenben, ha valamely
szervezet szeptember 15-éig lemond a használatról, annak az addig
terjedő időre se kelljen használati díjat fizetnie, méltányossági
alapon. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a
Szocialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az alkotmányos
rendezést tartja iránymutatónak, ezért támogatja az előterjesztést.
Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezetre azonos
elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem
tartalmazza a szakszervezeti vagyon számvevőszéki felülvizsgálatát.
Ez annál is inkább fontos lenne, mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy
vagyonát részvénytársaságokba mentse, alapítványi vagyonná alakítva
rejtse el a vizsgálat elől.

    A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót,
ellentmondást látva a kezelői jog megszüntetése és az ingatlanok
ingyenes használati joggá tétele között. Szerinte a párttörvény nem
foglalkozik a pártok kezelői jogával, és ez minden bajok forrása.
Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság elnöke felhívta
képviselőtársa figyelmét arra, hogy e kérdésben a pártok
gazdálkodására vonatkozó tézisek az irányadók. A pártok számára csak
tulajdonuk hasznosítását teszi lehetővé, így egyértelmű, hogy ilyen
tevékenységet egyetlen párt sem folytathat. A jogi kérdések vitájává
alakult párbeszédet Dornbach Alajos zárta le azzal, hogy különbség
van a használati és a haszonélvezeti jog között. A használati jog
nem ruházható át, nem jelenti a bérbeadás jogát, és megfontolandónak
tartotta, hogy szükség van-e egyáltalán a többek által kifogásolt
inkriminált paragrafusra.

    Az általános vita lezárását követően Szabad György bejelentette,
hogy a törvénytervezet részletes vitáját a bizottsági üléseken
kialakított állásfoglalások után folytatják. (folyt.köv.)



1990. augusztus 28., kedd 12:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (4. rész)


Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a következő, az elmúlt
rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek
vagyonelszámoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek vitája
elsősorban magának az előterjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki.

    A törvényjavaslat a Parlamentben helyet foglaló Magyar
Szocialista Pártot is érinti, így érthető, ha lényegében nekik
jutott a főszerep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójának
véleményét Horn Gyula tolmácsolta, részletesen ismertetve: hogyan
számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az
MSZP március 28-áig vagyonának 90 százalékáról - amelyet átadott -
tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára. A
fennmaradó 10 százaléktól csak később ,,tudott megszabadulni,,.
Konkrét példaként említette, hogy az MTA anyagi fedezet hiányában
nem vehette át a Társadalomtudományi Intézetet, több településen a
helyi tanácsok vagy nem tudtak mit kezdeni a felkínált pártházakkal,
vagy pénzük nem volt hasznosításukra, hónapokig húzódott a
Hírlapkiadó Vállalat átadása. Azóta ezek a gondok megoldódtak, s
ezekről a tételekről is pontos lista készült, amelyet az Állami
Számvevőszék megkapott.

    Horn Gyula kifogásolta a törvényjavaslat címét, illetve az előző
előterjesztés indoklásában szereplő, a pártot is érintő
megfogalmazást, mondván: bár ezek pártját nem rendítik meg, nehezen
elfogadható, hogy egy törvényben - akár cím formájában - ilyen
politikai minősítés szerepeljen. Egy pártot vagy egy társadalmi
szervezetet ugyanis csak önmaga vagy választói minősíthetnek, senki
másnak hivatalosan, különösen törvényben ehhez nincs joga. Az pedig
nem etikus - hangsúlyozta -, ha a kormány egy ellenzéki pártot
minősít ily módon. Az ilyen jellegű minősítések nemcsak az MSZP,
hanem valamennyi parlamenti párt érdekét sérthetik hosszabb távon.

    Tóth Sándor kereszténydemokrata néppárti képviselő is azon az
állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés.
Kijelentette: diszkriminációkra már nincs szüksége ennek a
nemzetnek. Magát a törvényjavaslatot azonban fontosnak tartotta, már
csak azért is, hogy a nép végre ,,lássa ennek az országnak a vagyoni
állapotát,,
(A törvényjavaslat szerint vagyonával el kell számolnia
az MSZP-nek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek és
tagszervezeteinek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar
Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ, a HNF, a Magyar
Nők Országos Tanácsa utódszervezeteinek, továbbá az Országos
Béketanács, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók,
Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség
utódszervezeteinek.) (folyt. köv.)



1990. augusztus 28., kedd 13:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (5. rész)


Pártbéli képviselőtársa, Csépe Béla viszont úgy vélekedett: a
volt pártállammal szembeni diszkriminációra igenis szükség van,
ebben a törvényjavaslatban is helye van, hiszen azon az alapon, hogy
a volt pártállam az egész magyar népet diszkreditálta, éppen ez a
nép követeli a diszkriminációt. Mint mondotta: végre eljött az a
törvényhozási fázis, amikor megkezdődött jogi és gazdasági
szempontból is a múlttal való leszámolás. Ugyanakkor felhívta a
figyelmet arra, hogy éles határvonalat kell húzni az előd- és az
utódszervezetek között, az MSZP-vel szemben semmiféle
diszkriminációnak nincs helye, de a törvényjavaslat nem is a
jelenlegi formációjával szemben alkalmazza ezt.

    Azt, hogy mennyire megoszlanak a vélemények a törvényjavaslat
címéről, tükrözi az is: az alkotmányügyi bizottság sem az eredeti
címet nem támogatta, sem azt a megoldást, hogy az előterjesztés csak
az egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról elnevezést
viselje. A kormány azonban - miként az előterjesztő Balsai István
igazságügyi miniszter hangsúlyozta - ragaszkodik az eredeti
megfogalmazáshoz. A döntés szerda délután várható. (folyt. köv.)



1990. augusztus 28., kedd 13:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (6. rész)


A törvénytervezetek vitáját követően a képviselők ellenszavazat
nélkül, egyhangúlag elfogadták az Észak-atlanti Tanács felhívására
válaszul megfogalmazott országgyűlési állásfoglalás szövegét.

    Horn Gyula, a külügyi bizottság elnökeként - még a szavazást
megelőzően - arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy hazánk
alapvető érdeke az Észak-atlanti Tanáccsal, valamint a NATO-val és
tagszervezeteivel a szoros kapcsolat kiépítése. Hozzátette: egy
ilyen párbeszéd a nyugat-európai régió legfejlettebb országait
tömörítő szervezettel elősegítheti annak az elképzelésnek a
megvalósítását, hogy Magyarország egyfajta közvetítő szerepet
töltsön be Kelet és Nyugat között. Ugyancsak az állásfoglalás
mellett érvelt a kormány nevében felszólaló Katona Tamás külügyi
államtitkár, hangsúlyozva: a magyar diplomácia folyamatosan építi
kapcsolatait az Észak-atlanti Tanáccsal, annak brüsszeli
központjával.

    Az egyhangúlag elfogadott parlamenti állásfoglalás üdvözli az
Észak-atlanti Tanács javaslatát, amely a Varsói Szerződés és a NATO
tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre
emelését szorgalmazza. Egyúttal rögzíti a magyar félnek azt a
szándékát, hogy az együttműködés keretében szélesedjenek a
kapcsolatok az Észak-atlanti Közgyűléssel, továbbá a NATO állandó
tanácsával, valamint a politikai, a gazdasági, a tudományos és
infrastrukturális problémákkal foglalkozó bizottságaival. (folyt.
köv.)



1990. augusztus 28., kedd 13:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (7. rész)


A keddi ülésnap délutánján a képviselők interpellációkat,
illetve az arra adott válaszokat hallgattak meg.

    Fazekas Zoltán (SZDSZ) a művelődési és közoktatási miniszterhez
interpellált a felsőoktatási intézmények szervezetéről és
működéséről szóló rendelettervezet tárgyában. Bár a képviselő
előrebocsájtotta, tisztában van azzal: a tárca vezetője visszavonta
a rendelettervezetet, mégis szükségesnek érezte, hogy annak általa
elhibázottnak ítélt szemléletére felhívja a figyelmet, rávilágítva
néhány ellentmondásra, anomáliára is.

    Az interpellációra válaszoló Lukáts Miklós államtitkár
tájékoztatásul elmondta: Andrásfalvy Bertalan miniszter a napokban
levelet intézett az egyetemek és főiskolák vezetőihez, s ebben
vázolta a tárca felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Mint az
államtitkár hangsúlyozta: a minisztériumban már előkészítés alatt
áll az új felsőoktatási és kutatási törvény, amely - a tárca
szándéka szerint - egyfajta kerettörvényként messzemenően
tekintettel lesz az egyes intézmények sajátos karakterére, önálló
arculatára. Lukáts Miklós hozzáfűzte: a minisztérium vezetői azon az
állásponton vannak, hogy a felülről előírt direktívákat, a központi
irányítást végérvényesen felváltsa a valódi egyetemi autonómia.

    A válasszal a képviselő nem értett egyet, az Országgyűlés
viszont elfogadta azt. (folyt. köv.)



1990. augusztus 28., kedd 15:02


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (8. rész)


Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvény-tervezet kapcsán
interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A képviselő szerint a
mezőgazdaság válságban van, az agrárágazatban dolgozóknak nincs
határozott jövőképe, bizonytalanságban élnek. Ez az oka, hogy az
őszi alapvető mezőgazdasági munkák elvégzése sem biztosított -
mondta. Véleménye szerint abban nincs különösebb vita, hogy
magántulajdonon alapuló mezőgazdaságra van szükség, s az egykori
tulajdonosok, illetve az örökösök meghatározott köre földre, vagy
valamilyen kártérítésre igényt tarthat. A jelenlegi bizonytalanság
másik forrása, hogy a kormányzatnak nincs világos képe a
rehabilitáció általános kérdéseiről, s szerinte a földtulajdon
témája sem vethető fel az általános földtörvény és a szövetkezetek
törvényi szabályozása nélkül. Magyar Bálint csaknem negyedórás
interpellációjában számos kérdést is feltett. Ezek között sorolta,
hogy milyen módon képzeli el a kormány a kárpótlások rendszerét,
készített-e felméréseket vagy becsléseket a törvény által érintett
terület nagyságáról, a jogosultak köréről, miből fogják pótolni a
tönkremenő termelőszövetkezetek nyugdíjasainak háztájiját és egyéb
juttatásait, lesz-e az újonnan földhöz jutóknak kedvezményes hitel,
és ha igen, milyen forrásból?

    A hosszúra nyúlt interpelláció felszólalásra késztette Torgyán
Józsefet, az FKgP parlamenti frakcióvezetőjét, aki arra hivatkozott,
hogy a Házbizottság ülésén 5 perces időtartamban állapodtak meg a
pártok képviselői. Torgyán József az interpelláció tartalmát is
kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képviselő propagandabeszédet
intézett a kisgazdapárt ellen, s csatlakozott ahhoz a
sajtóhadjárathoz, amely a kisgazdapártot bűnös pártnak kiáltotta ki.

    Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter az interpellációra
adott válaszában elismerte a mezőgazdaság nehéz helyzetét, az
aszálykárokat több tízmilliárd forintra becsülte. A képviselő
figyelmébe ajánlotta, hogy olyan kérdésekre keresi a választ,
amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be.
Elmondta: a kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a többi
volt tulajdonostól eltérően a termőföld korábbi tulajdonosait
természetben kárpótolja. E kérdéskört az alkotmányosság keretei
között kívánja rendezni. A tisztázandó problémák vizsgálatával
Matolcsy György államtitkárt bízta meg. Nagy Ferenc József szerint a
visszaigénylések feltételezett mértéke eltúlzott, egyébként is a
földrendezésnek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. Ezt saját
tapasztalataira alapozva közölte, mert mint mondta: a nagyüzemeket
járva a minisztérium elképzelése megértésre talált. (folyt.köv.)



1990. augusztus 28., kedd 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (9. rész)


A kodifikációs munka megkezdésekor mintegy 60 ezren 400 ezer
hektárra nyújtották be igényüket. A háztáji gazdaságokkal
kapcsolatban a miniszter elmondta: a tsz-tagság dönt arról, hogy
ad-e, illetve milyen formában juttatást tagjainak. Amennyiben egy
tsz tönkremegy, a megmaradó szövetkezeti vagyon a csődtörvény
rendelkezéseinek megfelelően kerül majd kiosztásra. A miniszter
szerint a vissza nem igényelt területeket az önkormányzatoknak
kellene adni. A Földművelésügyi Minisztérium elképzelése szerint a
vállalkozások támogatására speciális hitelintézet felállítására van
szükség, amely 8-10 éves lejáratra, 7-8 százalékos
kamatfeltételekkel működne. Nagy Ferenc József szükségesnek ítélte a
földhivatalok pénzügyi helyzetének javítását.

    Az interpelláló képviselő nem fogadta el, a plénum azonban
jóváhagyta a miniszter válaszát.

    Pető Iván (SZDSZ) interpellációjában a vállalati tanácsok
újraválasztásáról szóló minisztertanácsi rendelet visszavonását
kérte. Kérését 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel,
amelyek a rendelet megjelenése óta - a sajtó közvetítésével - a
legkülönbözőbb érdekképviseleti szerveket, a vállalati dolgozókat és
általában a közvéleményt foglalkoztatják, s amelyekre azóta sem
kaptak igazán megnyugtató választ.

    Ez a válasz a plénum színe előtt sem született meg az
interpelláló képviselő véleménye szerint. Ezért, s mert a kormány
nem vonja vissza rendeletét - mivel nem lát erre különösebb indokot
- Pető Iván nem fogadta el Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi
miniszter válaszát. Ellentétben az Országyűléssel. (folyt. köv.)



1990. augusztus 28., kedd 16:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (10. rész)


Az interpellációkat követően Hoppa József (MDF) a bányászok
hűségjutalma ügyében intézett kérdést a pénzügyi tárca
képviselőjéhez. A kérdés főként azt feszegette: adómentesek-e a
bányásznapon adott jutalmak.

    A kérdésre válaszoló Botos Katalin pénzügyminisztériumi
államtitkár egyértelműen kijelentette: mivel a hűségpénz is
jövedelem, ezért természetszerűleg ez is jövedelemadó alá esik.
Hangsúlyozta ugyanakkor: számtalan - sokszor indokolt - mentességi
kérelem érkezik a pénzügyi tárcához, azonban mindenképpen az a
kormányzati célkitűzés, hogy a meglévő mentességek körét is
szűkítsék.

    A keddi ülésnap berekesztésekor Szűrös Mátyás még bejelentette:
a Budai Központi Kerületi Bíróság kezdeményezte Pozsgay Imre
képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a
héten összeülő Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságnak meg
kell tárgyalnia.

    x x x

    Pozsgay Imre az MTI munkatársának elmondta: véleménye szerint
feltehetőleg a hírhedtté vált ,,gombgate-ügyben,, tett kijelentései
miatt jelenthették fel. Bővebben az esetről nem kívánt nyilatkozni,
hangsúlyozva, hogy megvárja az illetékes bizottság állásfoglalását.

    Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mindössze annyit
sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás
folyik. A mentelmi jog felfüggesztését kérő átiratot Szabad György,
a Ház elnöke azonnal átadta Oláh Sándornak, a Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottság elnökének, akit a plenáris ülés
befejezését követően már nem sikerült elérni.

    x x x

    A plenáris tanácskozást követően azonnal összeült az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság, hogy a szerdán 14 órakor
folytatódó teljes ülésen a hétfőn és kedden elnapolt napirendek
részletes vitájára kerülhessen sor. (MTI)



1990. augusztus 28., kedd 16:49


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD