Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. augusztus 28. (BBC, kora reggeli híradás) Pérez de Cuellár az ENSZ főtitkára tájékoztatta a Biztonsái Tanács tagjait az öbölbeli konfliktus megoldását célzó békeelképzeléseiről, majd a csütörtökön Ammanban Aziz iraki külügyminiszterrel tartandó tárgyalásairól beszélt. Mint mondta, sürgetni fogja a Biztonsági Tanács határozatainak tejes körü betartását, beleértve a iraki csapatok kivonását Kuvaitból és az Irakban fogva tartott külföldiek szabadon bocsájtását. Az ENSZ-főtitkár közölte, átfogó megbeszéléseket kíván tartanai a Perzsa-Öbölbeli helyzet minden aspektusáról. Egy kérdésre válaszolva ellmondta, azt reméli, hogy ma Irak is szeretne megoldást találni a konfliktusra. Gorbacsiov elnök figyelmeztette Irakot, ki kell találni abból a zsákutcából amelybe Kuvait lerohanása vezette. A szovjet vezető szernt az arab országoknak bizonyyítkát kellene adniok arról, hogy képesek közös erővel megoldani a kialakult konfliktust. Minden lehetőt el kell követni a fegyveres összetűzés elkerülésére, mert kifuthatunk az időből, mondta Gorbacsov elnök. A jordániai Akaba kikötőjéből érkező jelentések szerint az amerikai haditengerészet hajói megerősítették a Vörös-tengeren Jordánia felé tartó hajók ellenőrzését. Átkutatnak minden olyan kereskedelmi hajót, melyről feltételezhető, hgy Iraknak szállít árút. A londoni Loyd hajózási hírszerző szolgálat értesülései szerint az amerikaiak egy hajót átvizsgáltak, míg egy francia konténerhajót nem engedtek be az akavai öbölbe. Az akabai kikötőben csaknem teljesen megállt az élet. Ezzel egyidőben az Egyesült Államok hírszerzése úgy értesült, hogy Bagdad utasítottta az iraki kereskedelmi hajó kapitányait, engedelmeskekdjenek az ENSZ szankciót betartását ellenőrző hadihajók parancsainak és járuljanak hozzá hajóik átvizsgálásához is. A Perzsa-öböl országai közül immár Katar is bejelentette, hozzájárul ahhoz, hogy területén idegen csapatokat állomásoztassanak. A kormány közleménye szerint a döntés egyes baráti országokra vonatkozik, ám konkrétan egyetlen államot sem említ meg. A BBC a térségben tartózkodó tudósítója rámutat, hogy Katar döntése nyomán a Perzsa-öböl déli részén az öböl szájában fekvő Omántól egészen Szaud-Arábia kuvaiti határáig, minden országban lesznek majd idegen csapatok. (folyt.) 1990. augusztus 28., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Szaddám Huszein iraki elnök és a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat közölte, minden külföldi csapatot ki kell vonni a Perzsa-öböl térségéből. A palesztín hírügynökség jelentése szerint a két politikus bagdadi találkozóján megegyeztek abban is, hogy a konfliktust az arab országoknak kell megoldaniok. Jelentések szerint a PFSZ korábban azt javasolta, hogy Irak vonja vissza csapatait Kuvaitból és arab békefenntartó erők vegyék át helyüket. Bush amerikai elnök ismét kijelentette, nem sok reményt lát a közel-keleti konfliktus békés rendezésére. Korábban az Egyesült Államok kiutasított 36 iraki állampolgárt, köztük 7 diplomatát. A kiutasított irakiak főként kereskedelemmel foglalkoztak. A Washingtonban maradó 19 iraki diplomata mozgásterét a főváros területére korlátozták, de Bush elnök közölte, ha kívánják, elhagyhatják az Egyesült Államokat. Az amerikai külügyminisztérium szerint Washingtonban ugyanannyi iraki diplomata tartózkodhat, ahányan az Egyesült Államok iraki és kuvaiti képviseletein dolgoznak. Irak megalapozatlannak minősítette állampolgárai kiutasítását. Franciaország felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a külképviseletek megvédelmezésére, küldjön ENSZ-katonákat Kuvaitba és arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hgy járuljon hozzá ehhez a lépéshez. A francia külügyminisztérium közölte, a kérés elött konzultált az Európai Közösség több országával is. A kőolajexportáló országok miniszterei - Líbia és Irak kivételével - Bécsben megbeszéléseket tartanak. A legfrisebb jelentések szerint rövidesen egyezmény születhet a kőolajtermelés fokozásáról, hogy ezzel ellensúlyozzák az Irak elleni embargó hatását. A BBC bécsi tudósítója szerint az OPEC az egység érdekében eltörölte az eddigi kvótarendszert. A növekvő olajtermelés lehetősége és a közel-keleti válság diplomáciai válság rendezésének reménye következtében nagy mértékben leesett az olaj világpiaci ára. A bolgár kormány bejelentette, új intézkedéseket léptetnek életbe, hogy biztosítsák a politikai tevékenységek szabadságát és véget vessenek a kormány által poltiikai kalandorságnak nevezett jelenségnek. A kormány közleménye az intézkedések részleteiről azonban nem szól. Mint ismeretes, szombaton a szófiai tömeg megtámadta és súlyosan megrongálta a parlamenti többségben lévő Szocialsta Párt székházát. (folyt.) 1990. augusztus 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Korábban Andrej Lukanov miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a történtekért bizonyos mértékben a kormánynak is felelősséget kell vállalnia. Mint mondta, alábecsülték a tüntetők erejét. Lukanov a bulgáriai újfasisztákat vádolta a szombat esti támadás kirobbantásáért, akik - mint mondta - Bulgáriát az erőszak birodalmáváé kívánják tenni. A román kormány felszólította a brassói traktorgyár munkásait, vegyék fel a munkát. A gyár több ezer dolgozója tegnap kezdett sztrájkot, a kormány illetékesei szerint azonban a munkabeszüntetés törvényellenes. A munkások közölték, mindaddig folytatják a sztrájkot, amíg maga Petre Roman miniszterelnök el nem látogat a gyárba, hogy orvosolja gondjaikat. A munkabeszüntetés fő oka az, hogy az alkatrészhiány miatt nem tudják teljesíteni a normát, ennek következtében viszont a fizetések alacsonyabbak a szokásosnál. Bukarestben a város polgármestere b eltiltotta a város közpotjában szervezett tüntetéseket. A bukaresti tüntetők hat éjszakán át követrelték Iliescu elnök lemondását. Összetűzésekre is sor került a tüntetők és a rendőrség között, több embert letartóztattak. A szovjet-ukrajnai Csernobilban az atomerőmű mérnökei az erőmű három reaktora közül leállították az egyik blokkot. Az intézkedésre azért került sor, mert hét hibát észleltek az irányító rendszerben. A TASZSZ szovjet hírügynökség közölte, a hiba elektromos természetű volt és hangsúlyozta, nem került rádióaktív szennyeződés a légkörbe. Emlékezetes, hogy 1986-ban a csernobili errőmű egyik reaktorblokkja felrobbant és Európa több térségébe is eljutott a baleset nyomán keletkezett rádióaktív felhő. Az atomerőművek történetében a csernobili katasztrófa volt az eddigi legsúlyosabb baleset. A TASZSZ szovjet hírügynökség közölte, Vlagyivosztokban a szovjet légvédelem szombaton leszóllásra kényszerített egy kínai vadászgépet amely megsértette a Szovjetunió légterét. A TASZSZ jelentése szerint a pilóta politikai okokkból repült a Szovjetunió fölé. Minden jel arra vall, hogy az Egyesült Államokba kíván távozni. +++ 1990. augusztus 28., kedd
Vissza »