|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"Ez mutatkozik csak, míg az említettek elődei 1945-ben is a
parasztság érdekeit képviselték, addig a Nemzeti Parasztpárt a
kommunisták utasítása szerint tevékenykedett. Úgy látszik a
történelem mit sem változott.
Torgyán József a törvényes államrend ellen nem izgatott, éppen
ellenkezőleg, Ő maga harcolt és harcol ma is - mert még mindig kell
- a törvényes államrendért. Ha kell, ilyen maroknyi csoportosulással
szemben is, amit Nemzeti Parasztpártnak hívnak."
BBC, Panoráma:
A bősi vízi erőmű sorsa
"A magyar területen, a nagymarosi vízlépcső hatásterületén
néhány mellékvízfolyásnak a bevédése, illetve árvízvédelmi kapujának
az építése folyik, valamint a jelenlegi főmederben a tervezett
vízszintcsökkenés ellensúlyozására a vízpótlórendszer építése. Bős
térségben az alvízcsatorna gyakorlatilag elkészült, a felvízcsatorna
szintén. Az erőmű turbináinak szerelése folyik. Gyakorlatilag
egyetlen turbina nincs még kész.
- Ezek szerint a csehszlovákok nagyon jelentősen előrehaladtak a
vízlépcső építésében, de úgy tűnik, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány elképzelései között nagyon jelentős eltérés van. Hogyan
oldhatók meg ezek? "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkivüli ülésszaka - hétfő (1. rész)
|
1990. augusztus 27., hétfő - Képviselői mandátum
igazolásával kezdte meg hétfőn délelőtt 1O órakor az Országgyűlés
rendkívüli ülésszakának újabb munkanapját. Az ülést vezető Szabad
György elnök bejelentette: Bokros Lajos megüresedett képviselői
helyén az MSZP fővárosi listájáról Schiffer János szerzett
országgyűlési mandátumot. A választási és mandátumvizsgáló bizottság
jelentését követően a törvényhozó testület Schiffer János mandátumát
igazolta. A képviselő elfoglalta helyét az ülésteremben.
Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a kormány benyújtotta a honvédelmi törvény módosításáról, az árak megállapításáról, a tisztességes piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot. Sürgős tárgyalást kért az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatról.
Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök kért szót. Köszönetet mondott a képviselőknek a nyári rendkívüli ülésszakon végzett munkájukért, az ott elért történelmi eredményekért. Annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényhozók kompromisszumkészségről és elvi felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Felhívta a figyelmet az országban tapasztalható ideges hangulatra, rámutatva, hogy ez az idegesség az előző parlamenti ülésszakon is visszatükröződött a viták hangnemében. Mint mondta: az ország hangulata a korfordulón megmagyarázható, azonban a képviselőknek tudniuk kell: az ülésteremben elhangzottakról a televízió nyilvánosságának köszönhetően itthon és külföldön is tudomást szereznek. Kérte, hogy a viták során az ellenzék és a kormánykoalició pártjainak tagjai egyaránt tartózkodjanak egymás szándékának minősítésétől, elvet elvvel, érvet érvvel szembesítsenek. A köztársasági elnök önmérsékletre intette a képviselőket, hangsúlyozva, hogy fokozott jelentősége van a Parlamentben elhangzott minden szónak, és azok sérthetik külpolitikai érdekeinket is.
Szabad György ezután javaslatot tett a háromnaposra tervezett ülés tárgysorozatára. A már nyilvánosságra hozott napirendben mindössze annyi a változás, hogy a plénum kedden dönt a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat tárgyalásáról, illetve a képviselők elvetették Molnár Péter (Fidesz) arra vonatkozó indítványát, hogy a sajtóprivatizációs bizottság a jövőben paritásos alapon végezze munkáját. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 11:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkivüli ülésszaka - hétfő (2. rész)
|
A tárgysorozat első napirendi pontjaként a képviselők megkezdték annak a törvénytervezetnek a tárgyalását, amely a kormányzati munkamegosztás változásával összefüggésben egyes törvények módosításáról rendelkezik.
A törvényjavaslat előadója, Balsai István igazságügyi miniszter - mintegy indoklásképpen - hangsúlyozta, hogy a tárcák hatáskörének kimunkálása, azok pontosítása szükségessé teszi némely kormányzati feladatkör átcsoportosítását. Ennek értelmében - miként az a miniszter szavaiból kitűnt - különválasztják a környezetvédelem és a vízgazdálkodás központi irányítását. A vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztérium látja majd el, míg a környezetvédelem - kiegészülve az építésügy központi feladataival - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik a jövőben. (A konkrét építőipari tevékenységet azonban továbbra is az ipari és kereskedelmi tárca irányítja majd.)
A törvényjavaslat emellett foglalkozik még a szakmai oktatás, a középfokú szakoktatás felügyeletének rendezésével, pontosítja a Szakképzési Alap működtetését, s a változtatásokkal összefüggésben természetesen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény szövegét is.
A tervezet feletti vitában csupán néhány képviselő mondta el véleményét, kisebb-nagyobb kiegészítést, észrevételt fűzve a törvényjavaslathoz. Elhangzott azonban egy módosító indítvány is, ezért - azt bizottsági véleményezésre bocsájtva - a törvénytervezet tárgyalását felfüggesztette a Tisztelt Ház. (MTI)
1990. augusztus 27., hétfő 12:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmében
|
------------------------------
Az mai mtib2001 (Gyorshír) és az mtib2003 sz. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (1. rész) című hírünk 2. bek. 3. sorában a szöveg helyesen:
... megállapításáról, a tisztességtelen piaci magatartás --------- tilalmáról... (MTI)
1990. augusztus 27., hétfő 15:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (3. rész)
|
Sok szempontból a kibontakozó magyar demokrácia, a rendszerváltás történelmi pillanata volt, amikor Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter előterjesztésében végre ,,hivatalosan,, is a Parlament plénuma elé került az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat. Az előprivatizáció néven ismertté vált intézkedéscsomagot tartalmazó jogszabálytervezettel ugyanis a Ház megkezdte a gazdasági rendszerváltást közvetlenül szolgáló törvényhozói munkát. A hatalomváltás logikájából következően eddig elsősorban a magyar társadalom politikai, közigazgatási struktúrájának átépítését célzó törvénykezés foglalta le a Parlament figyelmét; a társadalom átfogó politikai szerkezetének megalkotása után a törvényhozás most hozzáláthat a társadalom életében tapasztalt bajok gazdasági gyökereinek kezeléséhez. E gyógyító munka első igazán hathatós terápiájának receptjét tartalmazza a most beterjesztett törvényjavaslat, amely - első lépésként - a lábadozó magyar vállalkozói réteg számára viszonylag könnyen emészthető kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, műhelyek, benzinkutak tulajdonlását kínálja.
A hétfői parlamenti ülésen általánosságában már elfogadott tervezet - amelynek részletes vitája a módosító indítványok tucatjainak tüzetes bizottsági átvizsgálása után várható csak - talán legmarkánsabb rendelkezése, hogy a privatizációra szánt üzleteket csak természetes személy, illetőleg a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági munkaközösség, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság részére értékesítik. A tervezethez fűzött indoklás ez ügyben világosan kifejti: a kormány jelentős politikai és gazdasági érdeknek tekinti a hazai vállalkozói réteg kialakulását, s a külföldi tőkét távol kívánja tartani az előprivatizációtól, lévén megelőzendő a nagyarányú tőkekivonás veszélye. A tervezet parlamenti vitája egyértelművé tette, hogy e rendelkezés megítélésében erősen eltér a koalíciós pártok és az ellenzékhez tartozó szabaddemokraták, illetve fiatal demokraták álláspontja. (A szocialisták az elhangzott felszólalások tanúsága szerint e kérdésben semleges álláspontra helyezkednek.) Az SZDSZ és a Fidesz szakértői szerint káros hatásokkal járhat a külföldi befektetők diszkriminálása. Eörsi Mátyás (SZDSZ) emiatt egyenesen a nacionalizmus vádjával illette a tervezetet. Szabó Iván (MDF) ezzel szemben a szociális piacgazdaság jelszavával vette védelmébe a privatizációs rendelkezésekbe épített fékeket. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (4. rész)
|
Ezek hiányában - vélekedett a képviselő - fennállhatna a veszélye annak, hogy az abszolutizált liberális elvek a gazdaság és a társadalom dezintegrációját idéznék elő. A törvényjavaslat ennek kivédése érdekében néhány alapvető ellátást biztosító területen értékesítési tilalmat irányoz elő. Ide tartozna - a helyi önkormányzatok javaslata alapján - a gyermek- és munkahelyi étkeztetést ellátó vendéglátó üzlet, a jellemzően élelmiszert árusító és a könyvesbolt.
Élénk vitát váltott ki a kormánykoalíció és az ellenzék között a vagyonügynökség szerepe is a privatizáció lebonyolításában. A tervezet ugyanis szinte karmesteri szerepet szán a szervezetnek: begyűjti a privatizálásra szánt vállalati egységek értékére vonatkozó adatokat, ezek alapján megállapítja azok forgalmi értékét, s meghatározza az értékesítés, hasznosítás ütemezését. A vagyonügynökség az üzletet végül annak a vállalkozónak értékesíti, aki a nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján lefolytatott versenytárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot tette. (Egyenlő ajánlat esetén előnyben részesítik az üzlet vezetőjét, dolgozóját, a dolgozók gazdasági társaságait.) Ellenzéki politikusok ezzel szemben arra figyelmeztettek, hogy a vagyonügynökség viszonylag szűk apparátusával vagy nem lesz képes zökkenőmentesen lebonyolítani a nyakába szakadó privatizációs dömpinget, vagy a létszám felduzzasztásával valamiféle szuperhatósággá válik, menedéket nyújtva a szétesett pártállam egykori bürokratáinak. Tardos Márton (SZDSZ) alternatív lehetőségként a privatizáció privatizálását ajánlotta, vagyis olyan profi cégek bevonását a privatizációba, amelyek már jártasságot szereztek effajta eljárások levezénylésében. A vitában magasra csapó indulatokat lehűtve Tardos figyelmeztetett arra, hogy a privatizáció megvalósítása össznemzeti ügy, amelyen áll vagy bukik a jelenlegi Parlament sikere.
Egy sokkal vészterhesebb vita árnyékát vetítették előre a Kisgazdapárt képviselőinek felszólalásai. A hozzászólók a mostani ülés napirendjéről egyelőre lekerült földtörvény-tervezet vitáiból már ismert logikát követve kifogásolták, hogy a törvényjavaslat privatizációt, s nem reprivatizációt irányoz elő. Márpedig a kisgazdák ,,nem engednek a 47-ből,,, s határozott álláspontjuk szerint az egykor jogtalanul megrabolt kistulajdonosoknak mindenképpen kártalanítás jár. Ezzel szemben a tervezet még csak elővásárlási jogot sem biztosít számukra.
Mindezek alapján várható, hogy a tervezet részletes vitája - az ellentervezeteknek is beillő módósító indítványok nyomán - további heves összecsapásokat hoz. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (5. rész)
|
A további két törvénytervezet vitájában is hasonló döntés született, azaz: csak a bizottsági tárgyalást követően kerülhet sor az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok, valamint az átalakulási törvény egyes pontjainak módosításával foglalkozó törvénytervezetek részletes vitájára.
Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosítását tartalmazó törvényjavaslat beterjesztőjeként Balsai István igazságügyi miniszter arra utalt, hogy e módosítások - a kormányprogram irányelveinek megfelelően - a magántulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaság kialakítását próbálják elősegíteni.
Ugyancsak Balsai István - immár a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról szólva - azt fejtegette, hogy az egységes jogi elbírálás és szabályozás, illetve az állami vagyon fokozottabb védelme indokolja az előző Parlament által hozott törvény felülvizsgálatát. Ezzel az elvi szándékkal egyetértett Soós Károly Attila (SZDSZ), ám több ponton vitában szállt az előterjesztővel. Úgy vélte ugyanis, hogy a módosítások révén ésszerűtlenül nagy hatalmat kap az Állami Vagyonügynökség, s félő, hogy a vállalatok kezéből e központi szervezethez kerül valamennyi fontos kérdésben a döntési jog. Emellett azt is kifogásolta a képviselő, hogy a tervezet kizárja a helyi önkormányzatokat a vállalati átalakulásból.
Mivel mindkét törvénytervezethez érkeztek módosító indítványok, kiegészítő javaslatok, s ezek bizottsági véleményezésre várnak - az elnöklő Szűrös Mátyás ezen a ponton lezárta a vitát, s egyúttal berekesztette a hétfői ülést. (MTI)
1990. augusztus 27., hétfő 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|