|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 27., hétfő - A Szabad Demokraták
Szövetségének képviseletében Eörsi Mátyás és Soós Károly Attila
délután sajtótájékoztatón is kifejtette az SZDSZ véleményét az
állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási
szolgáltatások vagyonának privatizálására vonatkozó
törvényjavaslatról.
Elöljáróban leszögezték: az SZDSZ örül annak, hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot a Parlament elé terjesztette. Ám mindjárt hozzá tették azt is: a kormány működésének 95 napja alatt ez az egyetlen olyan gazdasági intézkedés - az ugyancsak egyetlen áremelésén kívül -, amelyről elmondható, hogy hosszabb távon igyekszik a gazdasági folyamatokat szabályozni. Mivel azonban ez a törvényjavaslat már 1989 augusztusában készen volt, s csupán egy-két részletmódosítás vált szükségessé, az SZDSZ nem érti: miért kellett ilyen sokáig várni beterjesztésével?
Eme általános megjegyzéseket a szabaddemokraták csípősebbekkel is fűszerezték. Megítélésük szerint ez a törvényjavaslat olyan súlyos koncepcionális hibákat tartalmaz, amelyek a privatizáció folyamatát veszélyeztetik, elsősorban azért, mert már a kormány elképzelte előprivatizáció is eleve kudarccal fenyeget. Konkrét kifogásaik között sorolták, hogy a kormányt semmiféle kötelezettség nem terheli, jogilag semmi sem írható a terhére, ha a vagyonügynökség végrehajtotta privatizáció rendkívül szűk körű lesz. A törvényjavaslat ugyanis túlságosan nagy diszkrecionális jogokat biztosít a vagyonügynökségnek - törvénysértőeket is. Aggályos az is, hogy a vagyonügynökség - kis létszámánál fogva - már e törvényjavaslatban szereplő feladatait sem tudná ellátni, holott emellett még számos törvény ír elő számára tennivalókat. Egy bürokratikus országos hálózat kiépítése azonban nem kívánatos, annál is inkább, mert azt senki sem lenne képes irányítani. Mindamellett ez a törvényjavaslat önkormányzatellenes, hiszen azok a vállalatok, amelyeknek boltjait privatizálnák, 90 százalékban tanácsi alapításúak. Ha ezeket a vagyonügynökség privatizálja, akkor a pénz az államkasszába folyik be, nem pedig az önkormányzatokéba.
A szabaddemokraták élesen bírálták azt is, hogy a törvényjavaslat külföldi tőkeellenes. Ezt pedig rendkívül veszélyesnek tartják, márcsak azért is, mert mélységes aggodalommal figyelik a kormánynak azokat a megnyilvánulásait, amelyek - a deklarált szándékokkal ellentétesen - elriasztják a külföldi tőkét. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|