 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
 |
Belga nagydíj - háromszori nekifutás után (1. rész)
|
1990. augusztus 26. vasárnap (UPI) - A Hungaroring után két
héttel Spa-Francorchamps-ban versenyeztek ismét világbajnoki
pontokért a Forma-1-es gyorsasági autósok. Az idei vb-sorozat 11.
futamának a tétje a Belga Nagydíj volt, de a tervezetthez képes
csaknem egyórás késéssel vághatott neki a mezőny a 44 körös távnak.
A kényszerű csúszás oka az volt, hogy csupán a harmadik rajt
sikeredett tökéletesre, az első két startot meg kellett ismételni.
Előbb a háromszoros világbajnok brazil Nelson Piquet okozott
galibát, miután a nagy helyezkedésben meglökte Nigel Mansell
kocsiját, és a brit pilóta Ferrarijával keresztbe állt az úton.
Szerencsére nagyobb baj nem történt, de Piquet és Mansell mellett a
brit Martin Donnelly és az olasz Nicola Larini is a tartalék
autójába kellett, hogy átüljön.
A második ,,zöldlámpás,, kísérlet sem sikerült, mert ekkor meg
három olasz pilóta sodródott össze, Andrea de Cesaris (Dallara Ford)
és a két minardis, Pierluigi Martini, illetve Paolo Barilla. Még jó,
hogy ezúttal is csak anyagi károk keletkeztek, a balesetet mindenki
ép bőrrel megúszta.
A harmadik, végre eredményes rajt után a pole position-ból,
tehát a legelső kockából induló tavalyelőtti világbajnok, a brazil
Ayrton Senna állt rögtön az élre, márkatársa, a szintén McLaren
Hondával versenyző osztrák Gerhard Berger és a Ferrariban ülő,
vb-címvédő francia Alain Prost előtt. Sokáig meglehetős
egyhangúsággal rótták a köröket, az első igzalmas előzést a
professzornak becézett Prost produkálta, aki 15 kör után döntött
úgy, hogy Berger elé kerül. A manőver sikerült, és a háromszoros
világbajnok teljes erővel eredhetett Senna nyomába. De csak
megközelíteni tudta az éllovast, beérni nem, így Ayrton Senna
nemcsak a harmadik egymást követő esztendőben tudott nyerni
Spa-Francorchamps-ban, hanem előnyét is tovább növelte a
világbajnoki pontversenyben. A brazil pilóta elsőségét nyilván
megkönnyítette, hogy a nagy vetélytársak közül Mansell már a 19., a
Hungaroringen győztes belga Thierry Boutsen pedig - a hazai közönség
nagy bánatára - a 22. körben a verseny feladására kényszerült.
Belga Nagydíj, 44 kör, 305.36 km, végeredmény:
1. Ayrton Senna (brazil, McLaren Honda) 1:26:31.995 ó/211.36 km/ó
2. Alain Prost (francia, Ferrari) 3.550 mp hátrány
3. Gerhard Berger (osztrák, McLaren Honda) 28.462 mp h
4. Alessandro Nannini (olasz, Benetton Ford) 49.337 mp h
5. Nelson Piquet (brazil, Benetton Ford) 1:29.650 p h
6. Mauricio Gugelmin (brazil, Leytonhouse Judd) 1:48.851 p h
(folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|