|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - Dumas - sajtóértekezlet/Öböl
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 26. vasárnap (MTI-tud) - A
Szovjetuniónak továbbra sincs szándékában katonai erővel fellépni az
Öbölben - jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a
szovjet-francia tárgyalások záróakkordjaként Roland Dumas francia
külügyi államniszterrel közösen tartott vasárnapi sajtóértekezletén.
Mivel a világsajtó Moszkvában akkreditált képviselőit a Biztonsági
Tanács szombati ülését követően legelsősorban az Irakkal szemben a
jövőben követendő szovjet álláspont érdekelte, a két külügyminiszter
közös sajtóértekezlete lényegében az öbölbeli válsággal kapcsolatos
szovjet külügyminiszteri tájékoztatóvá alakult. Sevardnadze
szavaiból az tűnt ki, hogy Moszkva - mintegy hallgatólagos
nemzetközi jóváhagyással - továbbra is a ,,közvetítő,, szerepét
vállalja legszívesebben. Fel is ajánlotta, hogy Moszkva - amennyiben
erre felkérik - hivatalosan is kész közvetítői szerepet játszani az
öbölbeli válság megoldása érdekében.
Sevardnadze a sajtótájékoztatón értésre adta: a Szovjetuniónak nincsenek olyan tervei, hogy csatlakozzék az öbölbeli válságövezet közelében felsorakozott amerikai, brit és francia haditengerészeti erők mellé. Hangoztatta viszont: mivel a Szovjetunió megszavazta a Biztonsági Tanács határozatát, természetesen megtesz mindent az Irakkal szembeni blokád betartására, a katonai akció azonban, jóllehet a határozat keretébe ez is belefér, nem szerepel elképzeléseiben. A szovjet diplomácia vezetője utalt egyebek között arra, hogy szovjet részről készek az ENSZ vezérkari bizottságának átadni az Iranak szállított szovjet fegyverekkel kapcsolatos műszaki dokumentációt. Ahhoz, hogy szovjet részről fontolóra vegyék a katonai beavatkozás tervét is, a BT-nek egy nemzetközi haderő felállításáról is döntenie kellene - mondta Sevardnadze. Közvetve célzott rá: mivel az ENSZ-tagállamoknak joguk van a BT-döntés adta lehetőségek bármelyikéhez folyamodni, Moszkva feltehetően nem ítélne el egy amerikai katonai akciót.
A Szovjetunió továbbra is az öbölbeli válság kezelésének más módjait, elsősorban a diplomáciai megoldásokat helyezi előtérbe - erősítette meg Sevardnadze. Roland Dumas francia külügyminiszter látható helyeslése mellett, a szovjet diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai vezetés most is, és a jövőben is fenn kívánja tartani a ,,beszélő viszonyt,, az iraki vezetéssel, meggyőződése ugyanis, hogy ez a párbeszéd hasznos csatornáját jelenti a válsághelyzetben. +++
1990. augusztus 26., vasárnap 16:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|