 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
 |
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (1. rész)
|
1990. augusztus 26., vasárnap - 1990. május 23-án a
kormányalakító parlamenti ülésen letette az esküt az új magyar
koalíciós kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével. A
független, felelős magyar kormányban ekkor 16 miniszter kapott
megbízatást, közülük három tárca nélküli. Az MTI összeállítása az
eltelt csaknem 100 nap kormánytevékenységének tényeit idézi fel.
A hivatalba lépő kormány az új szervezet kialakításával
létrehozta a Miniszterelnöki Hivatalt és a 13 minisztériumot. A
kormányzati szervek munkáját a miniszter, a politikai és a
közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok
irányítják. A miniszterhelyettesi beosztás megszűnt.
Az új kormány a strukturális átalakítás során szűkebb körű
gazdasági és nemzetbiztonsági kabinetet, valamint a külgazdasági
feladatok összehangolására tárcaközi bizottságot hozott létre. A
privatizációs kormánybizottság a tulajdonreform és a privatizáció
koncepciójának kidolgozásával foglalkozik. Határozatot hozott a
kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok új miniszteri
felügyeletére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy
megszüntetésére. (Megszűnt például a Minisztertanács Gazdasági,
valamint Tanácsi Kollégiuma, az Országos Vallásügyi Tanács stb.).
Módosította a különböző minisztériumok hatáskörét: a titkosszolgálat
felügyeletét kijelölt miniszter látja el, a Munkaügyi
Minisztériumhoz tartozik az egész szakoktatás, a középfokú
intézmények koordinációja, az építőipar az Ipari és Kereskedelmi, a
területfejlesztés központi igazgatási feladatai pedig a
Környezetvédelmi Minisztériumhoz. A vízügyi államigazgatási
feladatok a közlekedési és hírközlési tárcához kerültek. A tárca
nélküli miniszterek feladat- és hatáskörét a kormány rendeletben
határozta meg.
Parlamenti jóváhagyással a miniszterelnök felügyelete alá került
a privatizációban fontos szerepet játszó Állami Vagyonügynökség, új
vezetővel. Kormányhatáskörbe tartozik a Magyar Televízió, a Magyar
Rádió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a Pallas Lap- és
Könyvkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat. A három tömegtájékoztató média
vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök
ellenjegyzésével. Az átszervezések új vezetők kinevezésével, illetve
pályázat meghirdetésével jártak együtt. (folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (2. rész)
|
A kormány több új kormányintézményt is létrehozott. A Kárpótlási
(Kártalanítási) Hivatal az 1945 és 1963 közötti időszakban személyes
szabadságukban politikai okokból korlátozottak erkölcsi és anyagi
rehabilitációjával foglalkozik, szeptember 1-jétől. Tervezik egy
kártérítési hivatal felállítását is a tulajdonsérelmek
felülvizsgálatára. A felállítandó gazdasági versenyhivatal,
kartellhivatal feladata: ügyeljen a tisztességtelen versenyhelyzetek
elkerülésére, és akadályozza meg a monopóliumok kialakulását. A
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a hazai nemzeti és etnikai
kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat látja el:
döntéselőkészítő tevékenységet végez, kapcsolatot tart a kisebbségi
szervezetekkel, valamint információs és jogsegélyszolgálatot
működtet.
A türelmi időszak alatt a kormány által beterjesztett javaslatok
alapján 23 törvényt és törvénymódosítást fogadott el a Parlament.
Közülük az önkormányzati törvény az ország működéséhez, a
helyhatósági választások lebonyolításához volt elengedhetetlenül
szükséges. Döntés született államiságunk jelképéről, a koronás
címerről. A közkegyelen gyakorlásáról szóló törvény által
biztosított amnesztia 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet
és 120 ezer elzárással sújtott szabálysértőt érintett.
Várhatóan a termőföld tulajdonjogi, de általában a
tulajdonviszonyok rendezésének egyik sarkalatos jogszabálya lesz a
földtörvény, amelynek tervezetét a kormány szövegfelülvizsgálatra a
gazdasági kabinetnek visszaadta. A termőföld tulajdonjogának
rendezéséig annak megművelése a jelenlegi földhasználó
kötelezettsége.
A folyamatos szervezeti átalakítások és személycserék mellett az
új kormány a törvényjavaslatokon kívül - saját hatáskörében - számos
intézkedést tett, amelyek lényegében a július elején ismertetett
gazdasági gyorsprogram szellemében történtek.
A gyorsprogram a privatizációra, a hitelezők sorban állásának
rövid időn belüli felszámolására, a kis- és középvállalatok
ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javítására és a
szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt.
Az eddigi intézkedések: a korengegményes nyugdíjazást csak
különösen indokolt esetben engedélyezik; a kamatadóról szóló
törvényt - bevezetésének napjától kezdve - hatályon kívül helyezték;
módosították a külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes
járandóságairól szóló rendelkezést; korlátozták a vállalati vezetők
keresetét; 5600 forintra emelték a minimálbéreket. (folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (3. rész)
|
Előkoncepciót dolgoztak ki a tanácsi felügyelet alatt működő
kórházak-rendelőintézetek kollektív testületi vezetésére, annak
megpályázására. A kormány elrendelte, hogy szeptember 15-éig az
állami vállalatoknál ismételten létre kell hozni a vállalati
tanácsot, mely legitim munkahelyi testületként bírálja el a vezetői
munkakörre pályázókat. A nehéz helyzetű iparvállalatok ügyében
kezdeményezéscsomagot készített. A kormány augusztus végén
nyilvánosságra hozta a tulajdonreformra és a privatizációra
vonatkozó tézisgyűjteményét az átfogó koncepció elkészültéig. A
koncepció több lépcsős, viszonylag gyors privatizációt irányoz elő.
A 100 nap alatt jelentős áremelések történtek a költségvetési
egyensúly javítása érdekében. Július közepéig átlagosan 25
százalékkal emelkedett a cigaretta, a dohányáruk és az égetett
szeszesitalok ára, a benzin ára 20, a gázolajé pedig 30 százalékkal
nőtt. Augusztus elsejétől a háztartási energiahordozók átlagosan
29,7 százalékos áremelésére került sor. Ezzel egy időben erőteljesen
csökkentették az állami támogatások körét, illetve mértékét.
A kormány számos egyéb ügyben is döntött, többek között
elhalasztotta a gyógyszer-áremelést; a búza termelői árát nem emelte
fel; megszüntette a soron kívüli gépkocsi-kiutalásokat; határozott
arról, hogy január 1-jétől a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
rendszert felújítja, a biztosítás költségeit mind a
magánszemélyeknek, mind a közületeknek maguknak kell fedezniük.
Módosította a kitüntetések rendszerét. Felfüggesztette az
újrakezdési kölcsön folyósítását, s ezzel egy időben hozzákezdett az
új vállalkozásélénkítő intézkedések kidolgozásához is. Jóváhagyta a
telefonfejlesztés tízéves, hosszú távú programjának alapelveit,
melynek során az első három évben 520 ezer új vonallal bővül a
jelenlegi hálózat.
A kormány irányelveket fogadott el a 3 éves gazdasági program
kidolgozásához, melynek célja a piacgazdasági rendszerre való
áttérés. Ennek főbb jellemzői: a szigorú pénzpolitika, az import
szabaddá tétele, a szabad árak körének kiterjesztése, az állami
támogatások jelentős részének megszüntetése. Intézkedéseket dolgoz
ki a versenyszférába tartozó állami tulajdon hatékony működtetésére.
A kormány szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetés
egyensúlyát az adórendszer biztosítsa.
x x x
Az új kormány alakuló ülésének másnapján állást foglalt
nagykövete visszahívásáról, illetve felmentéséről. A közeljövőben
több mint húsz új misszióvezető foglalja el állomáshelyét.
(folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (4. rész)
|
A 100 napot élénk diplomáciai élet jellemezte: magas szintű
külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak,
amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források
bevonásának lehetőségeiről is szó esett. (Pl. Moszkva-VSZ PTT;
Brüsszel-EGK; Velence-Duna-Adria regionális együttműködés.) A
kétoldalú kapcsolatok erősítését szolgálták többek között a
miniszterelnöknek az osztrák, az NSZK-beli kancellárral, a francia
és belga vezető politikusokkal, valamint a finn, a lengyel, a
szovjet, a keletnémet miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai.
Jeszenszky Géza külügyminiszter számos kollégájával folytatott
megbeszélést: Koppenhágában részt vett az Európai Biztonsági és
Együttműködési Értekezlet ,,az emberi dimenzióról,, folyó megnyitó
tanácskozásán, s itt több részt vevő külügyminiszterrel tartott
kétoldalú találkozót, így Eduard Sevardnadze szovjet, majd James
Baker amerikai külügyminiszterrel. Július 18-án Antall József
Brüsszelben hivatalosan felvette a NATO-val a kapcsolatot.
Számos országgal - Dánia, Franciaország, Norvégia,
Spanyolország, Svájc - a vízumkényszer kölcsönös eltörléséről szóló
megállapodást írtak alá.
Brüsszelben aláírták az Európai Közösség budapesti
képviseletének megnyitásáról szóló egyezményt. Diplomáciai
kapcsolatot létesített Magyarország és az Ománi Szultánság, hazánk
és a Szuverén Máltai Lovagrend; Münchenben magyar főkonzulátus
nyílt. Júniusban átadta megbízólevelét Angelo Acerbi apostoli
nuncius, a Szentszék nagykövete, s ezzel 45 év után ismét van
képviselete a Vatikánnak Magyarországon.
Június 6. és 8. között a VSZ PTT Moszkvában megtartott ülésén a
magyar fél tárgyalásokat kezdeményezett a Varsói Szerződés
jellegének, funkciójának és tevékenységének felülvizsgálatáról, a
katonai együttműködésnek és szerveinek fokozatos felszámolásáról. Az
Országgyűlés június 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a
kormány indítson széles körű tárgyalásokat a Varsói Szerződésből a
bécsi konvenció 63. cikkelye alapján való kilépésünk érdekében, és
addig is szüneteltessük részvételünket a VSZ katonai szervezetében.
A magyar kormány tárgyalásokat folytatott a Dunai Vízlépcső
ügyében az érdekelt felekkel, azonban az ellentétek az osztrák
féllel a kártérítés ügyében, valamint a csehszlovák féllel az erőmű
felépítése kérdésében továbbra is fennállnak. A szovjet
csapatkivonások az előírt ütem szerint folynak, fennakadások nélkül,
viszont az anyagi-technikai kérdésekben a nézeteltérések a két
kormány között fennmaradtak. (folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (5. rész)
|
Gazdasági kapcsolataink bővültek; a kormány képviselője
Göteborgban júniusban aláírta az EFTA és Magyarország együttműködési
nyilatkozatát. A Világbank 366 millió dolláros kölcsönnel támogatja
a magyar pénzügyi rendszer korszerűsítését, a gazdasági
szerkezetátalakítást, valamint a mezőgazdaság korszerűsítését;
további 100-120 millió dolláros kölcsönt az oktatás támogatására
juttatott; az EEB-hitel a távközlés fejlesztését, a kis- és
középvállalatokat segíti; az Európai Közösségek Bizottsága 20 millió
ECU-val a mezőgazdasági magánszektort, 5 millióval a privatizációs
ügynökség kialakítását, a felsőoktatást és képzést Lengyelországgal
közösen 18 millió ECU-val hitelezi; az EIB 15 millió ECU-t juttat
(kelet-európai országnak először) a villamosenergia-hálózat
fejlesztéséhez. A nyugatnémet bankok 500 millió márkás hitelt
nyújtottak, valamint megnyílt az NSZK legnagyobb kereskedelmi
bankjának, a Deutsche Banknak a budapesti irodája is.
Előkészületben van a ,,Phare,, támogatási program (a
reformfolyamat előmozdítását célzó segélyprogram)
keretmegállapodása, amely 100 millió ECU-s, vissza nem térítendő
támogatást biztosít Magyarországnak 1990-ben. (MTI)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1003 sz. hírre
|
Mai mtib1003 számú, A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (3. rész)
című hírünk utolsó bekezdésének 2. sorában a szöveg helyesen:
... nagykövetek visszahívásáról ...
---
(MTI)
1990. augusztus 26., vasárnap 12:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|