|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Olajprobléma
|
------------
München, 1990. augusztus 24. (SZER, Magyar híradó) - Még meg nem lévő gazdagságunkat csapolja meg az olajprobléma. A szovjet szállítások kiesésének pótlása 60 millió dollárba kerül, másfélszeresébe a tervezett összegnek. Ez 240 ezer tonna olaj ára most. Gazdasági szakértőnket, Vadász Jánost hallják:
Szerintem hiba lenne elkülöníteni a perzsa-öböli válságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatását két másik változástól, amely következményei majdnem egy időben lépnek fel. Vegyük tehát a három sokkhatást együttesen és időrendben:
Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett - éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30 dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is, vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
A fő kérdés: mennyi lesz a kieső olajmennyiség idén, amelyet feltétlenül pótolni kell, drága áron és keményvalutáért. Itt számításba kell venni a hazai olajkitermelés mennyiségét is, amely megközelíti az évi 2 millió tonnát. Legrosszabb esetben, ha Moszkva az első félévben elmaradt szállításait sem pótolja, az eredeitleg szállított olajmennyiség 16-17 százaléka esik ki. Kedvezőbb esetben csak 11-12 százaléka. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Olajprobléma - 1. folyt.
|
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a teljes kieső mennyiséget pótolni kell, azaz világpiaci áron megvenni. Egyrészt a magyar gazdaság a piaci átalakulás következményeként a visszaesés állapotában van. Az I. félévben az ipari termelés 10 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Tehát joggal feltételezhető, hogy a termelés csökkenésével az energia és így az olaj felhasználása is hasonló arányban csökken akkor is, ha a termelés energiaigényessége az eddigi elképesztően magas szinten marad.
Talán nem oktalan dolog azonban remélni, hogy most, amikor az olaj rendkívül megdrágult, és egy része már keményvalutába kerül, a termelés átlagos energiaigénye csökkenni fog. Csökkenni fog és meggyorsítja a termékszerkezet átalakításának folyamatát korszerű és többek között kevésbé energiaigényes termékek javára. És még jogosabb lesz ebben reménykedni január elseje után, amikor az importált olaj túlnyomó részét kell majd világpiaci áron, valutáért megvásárolni akár a Szovjetuniótól, akár bárki mástól.
Vizsgáljuk meg ezt a hatást egy leegyszerűsített példán keresztül. Jelenleg nagyon konzervatív becslés szerint egységnyi magyar nemzeti jövedelmet legalább 40 százalékkal több energia felhasználásával állítanak elő, mint a fejlett ipari gazdaságokban. Ha a termelés átlagosan 10 százalékkal csökken, és a fajlagos energiafelhasználás változatlan, az olajigény is 10 százalékkal mérséklődik. De ha ezzel egy időben a fajlagos felhasználás is 10 százalékkal csökken, az olajfelhasználás már 19 százalékkal lesz kevesebb. Vagy ha közben 5 százalékkal nő a termelés a jelenlegi szinthez képest, még mindig 14,5 százalékkal kevesebb lehet az olajfelhasználás, mint most.
A sokkhatás tehát olyan változásokat ösztönöz, amelyek hosszú távon nagyon pozitív eredményeket hozhatnak. +++
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|