Rendszerváltás és az MTI

	A hét kérdése : Hogyan érintik az olajárak Magyarországot? (1. rész)
1990. augusztus 24. (MTI-Panoráma) - Csütörtök este a nemzetközi olajpiacokon egy hordó kőolaj ára majdnem 32 dollárra szökött. Irak augusztus 2-ikán támadta meg Kuvaitot, s alig több mint 3 hét alatt a kőolaj ára közel 50 százalékkal ugrott meg. Ez az áremelkedés, párosulva a háborús hangulattal, felforgatta a világ legnagyobb tőzsdéinek árfolyamait is. Megindultak a spekulációk a várható recesszióról - no meg arról, hogy hol lehet a felső határa az olajárnak. A helyzet alakulásától függően a szakértők még a hordónkénti 50 dolláros árat sem tartják kizártnak. Irak és Kuvait a konfliktus előtt a termelés közel 20 százalékát produkálta - ez a mennyiség most kiesett. Ha a háború ,,felforrósodik,, ,kétséges lesz a szaúdi olajtermelés sorsa is. Ráadásul Szaúd-Arábia máris kénytelen visszatartani finomított kőolajtermékeinek jórészét hadicélokra, egyebek között az amerikai haderő üzemanyagellátására. A kérdés kikerülhetetlen: mennyiben érinti ez a helyzet Magyarországot? Minden tekintetben - és pedig keményen, ha nem is a közeli jövőben. Az igazi kérdés valójában az - s ez izgatja legjobban szerte a világon a gazdasági szakembereket -, hogy a Kuvait elleni iraki invázió nyomán kialakult helyzet meddig húzódhat el, meddig tarthat a bizonytalanság kora. A hetvenes évek olajárrobbanása idején a kormány és a párt vezetői kitartóan ismételgették, hogy ,,hozzánk,, a szocialista világba a válság soha nem gyűrűzhet be. Hát begyűrűzött. Akkoriban azzal érveltek, hogy a KGST szilárd alap, az olcsó szovjet kőolaj még szilárdabb. A ,,begyűrűzés,, szó azóta fogalom - egyebek között az inkompetenciára utal, s arra is, hogy manapság minden ,,begyűrűzik,, mindenhova - előbb vagy utóbb. A hetvenes években ugyan nem a kőolajárakon gyűrűzött be a válság, de nyilvánvaló, hogy a világpiacon minden egyszerre drágább lett, az importért jóval többet kellett fizetni. Most pedig, hogy Magyarország a piacgazdaság felé vett utat és egyre több szállal kötődik a világpiachoz - s közben a Szovjetunió, amellyel jövőre már dollárban kereskedünk, csökkentette magyarországi kőolajszállításait - botorság lenne hinni, hogy Magyarország mindebből kimaradhat. Nemrég már vásároltunk dollárért kőolajat: azért a pénzért ma feleannyit kapnánk. (folyt.) 1990. augusztus 24., péntek 11:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A hét kérdése: Hogyan érintik az olajárak Magyarországot? (2. rész)
A helyzet sajátossága, hogy az árakat nem az olajhiány verte fel, hanem a háborús pszichózis, a bizonytalanság és a kérdőjel: hogyan alakul a helyettesíthetetlen nyersanyag, a kőolaj kitermelésének jövője? A piacon ugyanis egyelőre nincs olajhiány - szakértők szerint a világ soha ekkora készletet még nem halmozott fel -, s arra is van lehetőség, hogy a többi olajtermelő pótolja az iraki és a kuvaiti olajat. Az OPEC néhány tagországa - a kisebbség -, főként Szaúd-Arábia, szeretné csillapítani a felbolydult piacot és újabb árrögzítésre, a termelés növelésre törekszik. A kisebbség ugyanis a stabil világgazdasági helyzetre épít - ennek pedig egyik alapvető eleme a reális, kiszámítható kőolajár. De az OPEC már nem a régi, a többség be akarja söpörni a mannaként hulló olajdollárokat... A megoldás azonban amúgy sem az OPEC kezében van: mégha egyöntetően megegyeznének is egy alacsonyabb árszintben, amíg az Öböl menti konfliktus hullámverései nem csitulnak, addig a válsághangulat - s nem az OPEC - irányítja az árakat. Magyarországnak szembe kell néznie ezzel a helyzettel. Nehezen megjósolható, hogy az Öböl menti válság meddig húzódik el. Ha huzamosabb ideig, akkor megváltozott gazdasági környezetben élünk majd - feltehetően drágább benzinnel, tüzelőolajjal, szűkebb költségvetéssel, és szűkebb importlehetőségekkel, a fizetési mérleg várható alakulásáról már nem is szólva. +++ Fodor György (MTI-Panoráma) 1990. augusztus 24., péntek 11:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »