Rendszerváltás és az MTI

	Öböl - reggeli lead (1.rész)
New York, Washington, Amman, 1990. augusztus 24. péntek (MTI-Reuter/AP/DPA/AFP) - Újabb csúcspontjához közeledik az Öböl-válság, miután pénteken este lejár az a határidő, amelyet a bagdadi vezetés szabott a kuvaiti nagykövetségek bezárására. Közben változatlan ütemben folytatódik az amerikai csapatok telepítése a válságövezetben. Továbbra sincs megállapodás viszont az ENSZ BT öt állandó tagja között az Irak-ellenes szankciók érvényesítése érdekében alkalmazandó, Washington által szorgalmazott ,,korlátozott katonai erő,, vonatkozásában. A válság nyomán továbbra is tart a dollár mélyrepülése, miközben növekszik az olaj ára. A világ hatvankét országa, köztük az Egyesült Államok, az EK tizenkét tagállama közölte: nam hajlandó eleget tenni a nagykövetségek bezárására vonatkozó ultimátumnak. Mint emlékezetes, Szaddám Huszein iraki elnök kilátásba helyezte: ha nem teljesítik követelését, a diplomatákat közönséges külföldi állampolgárokként, azaz lehetséges túszokként fogják kezelni. Washington csütörtökön ismételten óvta Bagdadot a nagykövetségek bezárására vonatkozó elnöki utasítás végrehajtásától, Irak azonban nem reagált az amerikai figyelmeztetésre. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter értésre adta, hogy Bush elnök tartogat néhány eszközt arra az esetre, ha Bagdad ragaszkodnék a nagykövetségek bezárásához. Marlin Fitzwater elnöki szóvivő csütörtökön közölte, hogy a kuvaiti amerikai nagykövetségen csak a nagykövet és közelebbről meg nem határozott, kevés diplomata maradt. A képviselet védemére korábban kirendelt tengerészgyalogosok, valamint az adminisztratív személyzet elhagyták a követséget. A lépést azzal indokolták, hogy a kevés tengerészgyalogos úgyis képtelen lenne ellenállni az iraki nyomásnak, ha Bagdad erővel kívánna érvényt szerezni a nagykövetség bezárására vonatkozó ultimátumnak. Washington ,,szégyenteljes színjátéknak nevezte azt a CNN amerikai tévéhálózat által is átvett iraki filmet, amely Szaddám Huszein iraki elnök a fogva tartott külföldieknél tett ,,családlátogatásáról,, készült. London már élesen megbélyegezte a filmet, amelyben az iraki elnök arról beszélt, hogy a nyugatiak jelenléte a háború megakadályozását célozza. (folyt.) 1990. augusztus 24., péntek 07:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Öböl - reggeli lead (2.rész)
Továbbra sincs megegyezés az ENSZ BT öt állandó tagja között annak a határozattervezetnek a szövegében, amely engedélyezné a ,,minimális erő,, alkalmazását az Irak-ellenes szanciók érvényesítése érdekében. Thomas Pickering amerikai állandó ENSZ-képviselő kénytelen volt módosítani előző napi kijelentését, amely szerint megegyeztek volna a határozattervezet szövegében. Ugyanis a szovjet állandó ENSZ-képviselő, Valenytin Lozinszkij cáfolta, hogy megállapodásra jutottak volna és hangsúlyozta, hogy Moszkva álláspontja szerint több időt kell adni a válság megoldását célzó politikai és diplomáciai erőfeszítésekre, mielőtt a BT jóváhagyná az erő alkalmazását. Pickering emiatt nem sokkal később korrigálta magát. Közölte, hogy ,,félrehallották,, , mert csak azt mondta, hogy a BT öt állandó tagja csak abban jutott egyetértésre, hogy a szövegtervezetet eljuttatják kormányaiknak és várják azok reagálását. Mint mondotta, az egyetértés nem a határozattervezet tartalmi részére vonatkozóan jött létre. Közben folyik az amerikai csapatok átirányítása a Közel-Keletre. A washingtoni kormány csütörtökön első ízben azt közölte, hogy Nyugat-Európában állomásozó amerikai egységeket is átdobnak. Az NSZK-ban állomásozó 7. egészségügyi parancsnokság egységei a válságövezetbe indulnak és C-130E ,,Hercules,, tipusú katonai szállítógépeket is a térségbe küldenek az NSZK-beli amerikai támaszpontokról. Washingtoni bejelentés szerint az elkövetkező öt hétben mintegy 46700 amerikai tartalékost hívnak be. Bush elnökneek a tartalékos mozgósításra vonatkozó szerdai parancsa értelmében az első tartalékosok már pénteken megkapják a behívót. Az NBC amerikai tévéállomás titkosszolgálati értesülések alapján beszámolt arról, hogy Irak visszavonja 50 ezres elitegységeit a kuvaiti határról és azokat második és harmadik vonalbeli csapatokkal váltja fel. Katonai szakértők szerint az iraki lépés lehetséges célja az egységek jobb manőverező képességének bizosítása egy esetleges háború esetén. Nem zárják viszont ki azt sem, hogy Huszein egy esetleges belső viszály esetére maga mellett kívánja tudni a leginkább hűséges egységeket. Irak közben 41 svéd és finn állapolgárnak lehetővé tette a távozást Törökország irányában, de 72 svédet és finnt visszafordítottak, arra hivatkozva, hogy csak korlátozott számban hagyhatják el menekültek Irakot. +++ 1990. augusztus 24., péntek 08:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »