|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Vegyesvállalat-alapítás és a nyugati partnerek
|
----------------------------------------------
München, 1990. augusztus 25. (SZER, A munka világa) - Szép Zoltán megpróbálja megfejteni: miért vonakodnak a nyugati partnerek a magyarországi vegyesvállalat-alapítástól?
- Üdvözlöm Juhász János urat - ezúttal Budapestről, noha tudom, hogy Ön Münchenben lakik. Milyen minőségben tartózkodik jelenleg Budapesten?
- Hát én egy német-magyar vegyesvállalatnak vagyok a megbízott német vezetője, és az a feladataim egyike, hogy vegyesvállalatokat hozzunk létre, vagy ebben segédkezzünk.
- A vegyesvállalatok létrehozásával a munkaerő lekötése milyen mértékben növekszik?
- Hát gyakorlatilag a mi helyzetünkben jelen pillanatban jó néhány nyugatnémet cég van, aki nagyon szeretne Magyarországgal vegyesvállalatot létrehozni. Magyarországon is igen sok vállalat és szövetkezet van, akiknek ugyancsak célja, hogy vegyesvállalatokat hozzon létre. Itt jónéhány nehézségre szeretnénk fölhívni a figyelmet, ami nehezíti a házasságot - tehát ezeknek a vegyesvállalatoknak a létrejöttét.
Ilyenek: egy vegyesvállalatot bejegyeztetni, amikor minden rendben van, a cégbíróságnál minimálisan 10 hónap, de legalább egy év szükséges - a bürokrácia miatt.
A második: hogy a vállalatok, szövetkezetek Magyarországon eladósodtak, sorban állnak. Ez a sorbanállás gyakorlatilag nem most kezdődött, hanem sok évvel ezelőtt, és azt hiszem, hogy még valamikor régen a 80-as évek közepén volt a pénzügyminiszternek egy óriási tévedése, amikoris 20 százalékos kamattal sújtotta azokat a vállalatokat, amelyek nem tudtak fizetni.
Ez a 20 százalékos kamat az idők során felhalmozódott, és olyan helyzet alakult ki, hogy végső fokon képtelenek az adósságállományukat valami módon rendezni. (folyt.)
1990. augusztus 25., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|