|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Olajprobléma
|
------------
München, 1990. augusztus 24. (SZER, Magyar híradó) - Még meg nem lévő gazdagságunkat csapolja meg az olajprobléma. A szovjet szállítások kiesésének pótlása 60 millió dollárba kerül, másfélszeresébe a tervezett összegnek. Ez 240 ezer tonna olaj ára most. Gazdasági szakértőnket, Vadász Jánost hallják:
Szerintem hiba lenne elkülöníteni a perzsa-öböli válságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatását két másik változástól, amely következményei majdnem egy időben lépnek fel. Vegyük tehát a három sokkhatást együttesen és időrendben:
Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett - éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30 dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is, vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
A fő kérdés: mennyi lesz a kieső olajmennyiség idén, amelyet feltétlenül pótolni kell, drága áron és keményvalutáért. Itt számításba kell venni a hazai olajkitermelés mennyiségét is, amely megközelíti az évi 2 millió tonnát. Legrosszabb esetben, ha Moszkva az első félévben elmaradt szállításait sem pótolja, az eredeitleg szállított olajmennyiség 16-17 százaléka esik ki. Kedvezőbb esetben csak 11-12 százaléka. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|