 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Kuvaiti nagykövetségek
|
Rákos György, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1990. augusztus 24. péntek (MTI-tud) - A Kuvaitban
működő nagykövetségek bezárására vonatkozó iraki ultimátum
lejártának napján, pénteken kora délutánig hét külföldi képviseletet
- köztük a magyart - iraki katonák közrefogtak, minden jel szerint
az evakuálások előkészítéseként.
A Közel-Keleten sugárzó rádiók híradása szerint a magyaron kívül
a brit, a norvég, a svéd, a japán, a nyugatnémet és a román
nagykövetségről van szó. Az Egyesült Államok képviseletéről a
jelentések nem szóltak. Úgy tudni, hogy a közrefogott nagykövetségek
kommunikációs vonalai működnek.
A Kuvait annektálásából következő iraki ultimátum határideje
eredetileg pénteken éjfélkor járt volna le, az utolsó pillanatban
azonban a megszálló iraki hatóságok szétválasztották a világ
országait, eszerint az európaiaknak 23.00 órakor, az amerikaiaknak
24.00-kor kell elhagyniuk képviseleteiket. Az adott időponttól
kezdve Irak nem ismeri el a Kuvaitban levők diplomáciai státusát, a
diplomaták éppúgy foglyai lesznek az iraki hatóságoknak, mint a
Kuvaitban maradt külföldi polgári személyek.
A zsarolást péntekig deklaráltan több mint húsz ország
visszautasította, az újabbak között van Jugoszlávia, Szenegál,
Thaiföld, az arab országok közül Egyiptom és Szaúd-Arábia. Jordániát
illetően ellentmondó közlések voltak forgalomban pénteken.
A kuvaiti külföldi képviseletek létszámát péntekre a küldő
országok a minimálisra korlátozták, az amerikai nagykövetségen tíz,
a briten négy diplomata maradt. A nyugat-európai államok diplomatái
úgy határoztak, hogy együtt, egy követségi épületben várják be az
iraki intézkedést.
Általános vélemény szerint az ultimátum lejártát követő iraki
lépések meghatározóak lesznek a Kuvait lerohanásából származó öböl
menti válság további kimenetele szempontjából.+++
1990. augusztus 24., péntek 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|