|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Hogyan érintik az olajárak Magyarországot? (2.
rész)
|
A helyzet sajátossága, hogy az árakat nem az olajhiány verte fel, hanem a háborús pszichózis, a bizonytalanság és a kérdőjel: hogyan alakul a helyettesíthetetlen nyersanyag, a kőolaj kitermelésének jövője? A piacon ugyanis egyelőre nincs olajhiány - szakértők szerint a világ soha ekkora készletet még nem halmozott fel -, s arra is van lehetőség, hogy a többi olajtermelő pótolja az iraki és a kuvaiti olajat. Az OPEC néhány tagországa - a kisebbség -, főként Szaúd-Arábia, szeretné csillapítani a felbolydult piacot és újabb árrögzítésre, a termelés növelésre törekszik. A kisebbség ugyanis a stabil világgazdasági helyzetre épít - ennek pedig egyik alapvető eleme a reális, kiszámítható kőolajár. De az OPEC már nem a régi, a többség be akarja söpörni a mannaként hulló olajdollárokat...
A megoldás azonban amúgy sem az OPEC kezében van: mégha egyöntetően megegyeznének is egy alacsonyabb árszintben, amíg az Öböl menti konfliktus hullámverései nem csitulnak, addig a válsághangulat - s nem az OPEC - irányítja az árakat.
Magyarországnak szembe kell néznie ezzel a helyzettel. Nehezen megjósolható, hogy az Öböl menti válság meddig húzódik el. Ha huzamosabb ideig, akkor megváltozott gazdasági környezetben élünk majd - feltehetően drágább benzinnel, tüzelőolajjal, szűkebb költségvetéssel, és szűkebb importlehetőségekkel, a fizetési mérleg várható alakulásáról már nem is szólva. +++
Fodor György (MTI-Panoráma)
1990. augusztus 24., péntek 11:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|