 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Körkérdés az MSZMP-ről - 2. folyt.
|
- A következő válaszadó dr. Birkás János, a Kereszténydemokrata
Néppárt társelnöke. Jogos-e a Szocialista Párt felháborodása az
ellen, hogy őt az MSZMP jogutódjaként azonosítsák?
- Az MSZP-nek ez a tiltakozása úgy jogilag, mint erkölcsileg, de
legfőképpen politikailag helytelen, és nem fogadható el, a
következők miatt: az 1989-es utolsó MSZMP-kongresszuson egyértelműen
az MSZP lett hivatalosan és a párt alkotmánya szerint is a jogutód.
Utóbb, az egyébként MSZMP által delegált úgynevezett Németh-kormány
jogilag is az MSZP-t ismerte el az MSZMP utódának, amikor rá bízta
az MSZMP vagyonának kezelését, illetőleg annak a leadásával
kapcsolatos teendőket is.
Sajnos az MSZP már megint megkerüli a dolog lényegét, azt, hogy
végül is kommunistákról van szó, akik ha visszamegyünk a családfán,
végül is a Rákosi-féle Magyar Dolgozók Pártjának egyenesági
leszármazottai. A kérdés tehát végül is az, hogy egy számukra egyre
inkább nehéznek tűnő politikai tehertől hogyan tudnának
megszabadulni?
- A kérdés tehát fel van adva, a választ Szekeres Imrétől, az
MSZP országos titkárától várom:
- A Szocialista Párt nem tekinti magát politikai utódnak, tehát
a volt MSZMP politikai utódjának. Jogi értelemben vállaltuk fel az
utódlást, hogy rendezetten és lehetőség szerint minél gyorsabban a
volt állampárt felszámolása végbemenjen. Ebben az értelemben nemcsak
hogy vállaljuk, hanem vállalnunk is kell ezt a szerpet, hiszen így
biztosítható, hogy kiegyensúlyozottan és békésen történjenek meg
ezek a felszámolási aktusok. Erről természetesen elszámolunk mind az
Országgyűlésnek, mind a közvéleménynek, és mindig olyan formában,
ahogy ezt az állami szabályok és törvények meghatározzák. +++
1990. augusztus 23., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|