|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Népi Kamara: az NDK október 3-án csatlakozik az NSZK-hoz
|
Berlin/Bonn, 1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-TUD) - Hat
hét múlva a német egység valósággá válik, még mielőtt a Német
Demokratikus Köztársaság megérhetné fennállásának 40. évfordulóját.
Sabine Bergmann-Pohl, az NDK parlamentjének elnökasszonya
csütörtökön, hajnali 2 óra 50 perckor bejelentette: a Népi Kamara
kétharmados többséggel megszavazta, hogy az NDK október 3-án
csatlakozzon az NSZK-hoz. A határozat leszögezi:
,,A Népi Kamara kinyilvánítja, hogy az NDK 1990. október 3-ai hatállyal csatlakozik a németországi szövetségi köztársaság alaptörvényének érvényességi területéhez, az alaptörvény 23. cikkelyének megfelelően. Abból indul ki, hogy
- az egyesülési szerződéssel kapcsolatos tanácskozások erre az időpontra lezárulnak,
- a 2 plusz négy tárgyalások erre az időpontra olyan állapotot érnek el, amelyben a német egység külső- és biztonságpolitikai feltételei rendezettek,
- a tartományok megalakulása annyira előkészített lesz, hogy a tartományi parlamenti választások 1990. október 1-én megrendezhetők,,.
A határozati javaslatot a kereszténydemokraták, a demokratikus felemelkedés, a szociáldemokraták, a német szociális unió és a liberálisok terjesztették be. 294 képviselő szavazott mellette, 62-en ellene, heten pedig tartózkodtak a szavazástól. Az eredmény kihirdetését zajos ünneplés követte, csupán Gregor Gysi, a Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) elnöke jegyezte meg: az NDK parlamentje az ország eltűnéséről határozott. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök 10:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|