|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Szolidaritás tíz éve (2. rész)
|
A lengyel jog ,,a belső fenyegetettség,, ellen bevezethetőnek tartotta, és be is vezették. Őrizetbe vették és internálták a Szolidaritás csaknem teljes vezérkarát, a régi vezetés prominens képviselőit. (N.B.: Jaruzelski, jelenlegi államfő ,,védnöksége,, alatt.) A Szolidaritás illegálisan folytatta intenzívebb tevékenységét. A hatóságok kénytelenek voltak szabadon engedni az internált vezetőket - így szabadult Lech Walesa közel 11 hónapi fogság után. A hadiállapot nemhogy megtörte volna, inkább fokozta a lengyelek szocializmusellenes érzéseit és harci kedvét. A nyugati világ elismerésében nem volt hiány - 1983-ban Walesa kapta meg a Nobel-békedíjat. A rendszer reformokkal kísérletezett: még mélyebb válságba sodorta az országot.
Nincs választási lehetőség: a lengyel kormány tárgyalásokat kezd a Szolidaritással, és 1989 elején újra engedélyezi a szervezet működését, majd a kerekasztal-tárgyalásokon megállapodnak a hatalom megosztásáról. A szabadon választott szenátusba, a parlamenti felsőházba a kommunista pártnak egyetlen képviselője sem kerül be. A Szejmbe is csak a megállapodásoknak köszönhetően, de nem igazán a választók akaratából ülhetnek ott az akkor még létező Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjai - így lehet államfő Wojciech Jaruzelski.
A Szolidaritás egykori tanácsadóiból alakult kormány kivetette magából a tábornokokat. A Szolidaritás, amely gyakorlatilag minden más politikai erőt a politikai élet perifériájára szorított, Walesa hangoztatott óhajának megfelelően egyre erősebben differenciálódik. A lengyel politikai életben félrevezető a jobb vagy baloldaliság címkéjének ragasztása, jobb híján elfogadva Walesa felosztását, létrejött a katolikus baloldal, Mazowiecki kormányfővel az élen; a mérsékelt jobboldal, amelyet az Egyetértés Centrum mozgalom képvisel, s amely élvezi a Szolidaritás vezetőjének ,,a gyengébb gyermeknek kijáró atyai segítséget,, - végül pedig maga Lech Walesa, aki egyre inkább a nemzet atyjaként viselkedik. Ő bízik benne, hogy az előrehozott választásokon a nép támogatásával megkapja a köztársasági elnöki posztot. Bízik ebben - annak ellenére, hogy a Szolidaritás létszáma már ötöde sincs az egykorinak, s akit egykori szellemi vezérkara populista diktátori ambíciókkal vádol - és egyértelműen Tadeusz Mazowiecki miniszterelnököt támogatja.
Lech Walesa, a legendás szervezet mítikus alakja, aki egyes szám harmadik személyben idézi önmagát, és hihetetlen érzékkel lavírozik a politika viharaiban - mindenki másnál inkább számíthat a lengyelek szavazataira. Ellenzéke azonban tekintélyes - a populista népvezérekre vigyázni kell. +++
Barabás T. János (Varsó) MTI-Panoráma
1990. augusztus 20., hétfő 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|