 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Szolidaritás - a szocializmus leváltására 1.
|
Varsó, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-Panoráma) -
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Szolidaritás
augusztus-szeptember fordulóján - az a szervezet, amely
megváltoztatta Lengyelország történelmét. Az évforduló pontos
dátuma, mint ez a történelmi időpontoknál gyakran előfordul,
teljességgel bizonytalan.
A független szakszervezetnek indult és társadalmi-politikai
mozgalommá vált Szolidaritás születését nehéz konkrét naphoz kötni.
1980. augusztus 15-én alakult meg az akkor még Lenin nevét viselő
gdanski hajógyárban az üzemközi sztrájkbizottság, amelyhez napokon
belül több száz üzem dolgozói csatlakoztak. A napra emlékezve
kezdődtek meg a lengyel Tengermelléken most 15-én az ,,augusztusi
napok,, rendezvényei. Nagyszabású sportrendezvények, kulturális és
egyházi események sorozatával emlékeznek meg az egykori
sztrájkokról.
A fénypont augusztus 31-én, a ,,hivatalos,, születésnapon lesz,
pontosan tíz évvel azután, hogy a hajógyár kultúrtermében Mieczyslaw
Jagielski miniszterelnök-helyettes és Lech Walesa villanyszerelő, a
sztrájkbizottság elnöke aláírták a megállapodást - a kormány
ígéretet tett a munkások 21 pontos követelés-listájának
teljesítésére. E győzelemre emlékeztetve választották valakik a
Szolidaritás születésnapjának augusztus 15-ét - holott hivatalosan
csak 1980. szeptember 17-én mondták ki az egész országból Gdanskba
érkezett küldöttek az NSZZ Solidarnosc - a Szolidaritás független
önkormányzati szakszervezeti szövetség megalakulását. Egy év múlva a
szervezet első kongresszusán résztvevő küldöttek már tízmillió tagot
képviselnek.
A szervezet, amelyhez létrejöttének pillanatától csatlakozott a
lengyel értelmiségi ellenzék, ekkor már régen nem szakszervezet,
hanem politikai mozgalom, amelynek célja a csődbe ment és szétesőben
levő rendszer lecserélése. Megmozdulásaitól alapvetően
megkülönbözteti akcióit nemcsak az országos szintű szervezettség, de
az is, hogy nem csoportérdekek védelmében lép fel, hanem az ország
újjászületése a célja: nem elégszik meg a népszerűtlen vezetők
leváltásával - a szocializmust akarja leváltani. A rendszer nem adja
meg magát harc nélkül: 1981. december 13-án kihirdetik a
hadiállapotot, amit a magyar sajtó szükségállapotnak fordít le.
Hiába tiltakoztak a tudósítók, nyelvi és jogi szakértők, az
agitprop-vezetés szalonképesebbnek tartotta a ,,szükségállapot,,
kifejezést, leginkább arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak külső
támadás esetében ismeri a hadiállapotot. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|