 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
|
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos
lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a
talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak
ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras
lett.
A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre
berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára
juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem
többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a
vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.
A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új
helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb
helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi
vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a
vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A
gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a
vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve
továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és
az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a
vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális
szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az
,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik
az öntözővizet.
A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő
helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és
más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek
vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben,
többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz,
tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági
számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben
a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés
viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen
az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy
területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A
hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a
felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|