|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Több mint 20 milliárd forintos az aszálykár
|
1990. augusztus 14., kedd - A közel egy hónapja tartó aszály
következtében katasztrófális helyzet alakult ki a mezőgazdaságban. A
veszteségek az elmúlt hét közepén még 5 milliárd forint körül
voltak, mára azonban már meghaladják a 20 milliárdot. A kárösszeg
most már napról-napra hatványozódik, mert a talajvízszint olyan
alacsony, hogy a növények nem tudják felszívni a nedvességet -
közölték az MTI érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztériumban.
Mezei János főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a legnagyobb kár a kukoricatermést érte, a kiesés már 40 százalékos a várt 7 millió tonnás terméshez képest. A tervezett 720 ezer tonnás napraforgótermés 25, az 5 millió tonnás cukorrépatermés 15, a 800 ezer tonnás burgonyatermés 20 százaléka már kiesett. A gabonatermés - 15 millió tonna - 8-10 százaléka ment tönkre a szárazság következtében.
Már most bizonyosnak látszik, hogy szükség lesz mintegy 600 ezer tonna import takarmányra, ami 60-70 millió dolláros kiadást jelent. Előfordulhat bizonyos mennyiségű cukorimport is. A kedvezőtlen időjárás ellenére viszont teljesíthetőnek láltszik a mintegy 1,9 millió tonnás kenyérgabona-export.
A szárazságot a magyar mezőgazdaság nem tudja kivédeni, mert a megművelt területnek mindössze 5 százaléka - 350 ezer hektár - öntözhető. A 80-as évek elején készült ugyan egy öntözésfejlesztési program, de nem volt meg hozzá a szükséges 10-12 milliárd forintos beruházási költség. (MTI)
1990. augusztus 14., kedd 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|