|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel elnökválasztás - közvélemény
|
Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. augusztus 3. péntek (MTI-tud.) - Lengyelországban
még nem dőlt el a vita a köztársasági elnök megválasztásának módjáról,
de a felmérések szerint az emberek véleménye itt más e kérdésről, mint
Magyarországon. A lengyel közvéleménykutató központ júliusi felmérése
szerint a megkérdezettek 80 százalékának az a véleménye, hogy a
köztársasági elnököt közvetlenül az állampolgároknak kell
megválasztani, és csak 14 százalék volt azon a véleményen, hogy az új,
szabad választások után létrejövő parlament döntsön az államfőről.
A válaszolóknak mindössze 2,5 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a jelenlegi parlament válassza meg az elnököt. Ez utóbbit követeli pedig Lech Walesának, a Szolidaritás vezetőjének köre. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy bár Walesa rendkívül népszerű, de e népszerűség mégis lassan csökkenő tendenciát mutat, és nem lehetnek száz százalékig biztosak benne: egy közvetlen választáson nem győzi-e le jelöltjüket Tadeusz Mazowiecki, a jelenlegi miniszterelnök. Ezért bár lépten-nyomon hangoztatják a jelenlegi parlament inlegitim voltát, tudván, hogy abban garantált többséggel rendelkeznek, e nem szabad választásokon győztesekből álló testülettel szeretnék mielőbb a hatalom csúcsára juttatni a Szolidaritás vezetőjét.+++
1990. augusztus 3., péntek 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|