|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Megállapodást kötött a Művelődési Minisztérium és az
Írószövetség
|
1990. július 18., szerda - Együttműködési megállapodást
kötött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar
Írószövetség. A dokumentumot szerdán a szövetség székházában látta
el kézjegyével Andrássfalvy Bertalan miniszter és Göncz Árpád, mint
az írószövetség elnöke.
A minisztérium és az Írószövetség a megállapodásban nyolc pontba foglalta együttműködésének témaköreit. Tisztázza egyebek mellett a szövetség szellemi és irodalmi autonómiájával összefüggő kérdéseket. Kitér a szövetség anyagi forrásaival kapcsolatosan arra, hogy a minisztérium mindaddig anyagilag támogatja a szövetséget, amíg az erre működésének folyamatossága érdekében rászorul. Vállalja a tárca továbbá: minden fórumon képviseli, hogy a szövetség kapjon kellő anyagi ellátást céljai megvalósításához; különös figyelemmel támogatja az alapítványokat, kulturális vállalkozásokat, köztük önálló kiadó és könyvesbolt létrehozását. Rögzíti a megállapodás: a minisztérium egyetért a Magyar Írószövetség azon igényével, hogy a szövetségnek az állami könyvkiadók vezetőinek kinevezésében az eddiginél nagyobb szerepe legyen, s az ez ügyben döntést hozó bizottságban megfelelő képviseletet kapjon. Külön pontban foglalkozik a megállapodás a szövetség lapja, a Magyar Napló helyzetével, valamint a szervezet külkapcsolataival.
A szerződés a Magyar Írószövetség következő közgyűléséig érvényes.
Az aláíró ünnepségen Koczkás Sándor, az Írószövetség főtitkára felolvasta öt író - Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes - nyílt levelét, amelyben az írástudók aggodalmukat fejezik ki amiatt: kívülről és belülről többen megkísérlik szétzilálni az írótársadalom szellemi és erkölcsi egységét. - Nemcsak méltatlan, hanem időszerűtlen is ez nagyobb teendőink magasságából nézve - írják. Hisz sürgető a magyar irodalom egészséges vérkeringésének helyreállítása; nyitás a világ minden szellemi égtája felé; a társadalom és az irodalom, a közönség és a könyv találkozásának értékekre is figyelő megújítása; a könyszakma, a könyvtári munka és az irodalomoktatás korszerűsítése. Mindehhez, szerintük, hosszabb-rövidebb ideig pártok és irányzatok fölötti közös munkálkodásra van szükség.
Ezután Göncz Árpád és Andrásfalvy Bertalan mondott néhány köszöntő szót. (MTI)
1990. július 18., szerda 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|