|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Alku a szegedi szovjet laktanyában
|
1990. július 11., szerda - Több mint félmilliárd forintra
értékelik az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli
Hadseregcsoport illetékesei a szegedi öthalmi laktanyának azokat az
épületeit, létesítményeit, amelyeket a szovjetek építettek.
Szegeden már megszületett a döntés: a kiürítés után a város felsőoktatási intézményeinek egyetemi campusa legyen a laktanya. A helyi tanács és a szegedi felsőoktatási tanács képviselői szerdán tárgyaltak a laktanya vezetőivel arról, hogy a mintegy 19 ezer négyzetméternyi beépített területről mely létesítményekre tartanak igényt a főiskolák és az egyetemek. A többi épületet ugyanis a szovjetek - mint ezt bejelentették - lebontják, s a bontásból származó anyagokat magukkal viszik.
Az első tárgyalás azzal a megállapodással zárult, hogy a városi, valamint a felsőoktatási tanács is elkészíti a maga értékbecslését, és folytatják az egyezkedést. A laktanya parancsnoka közölte: elsősorban nem pénzt kérnek kártérítésként, hanem építőanyagot. A területükön lévő panel lakásokért például szívesen fogadnának házgyári elemeket. Az ajánlatot már csak azért is szívesen vették a szegediek, mert a főiskolák, egyetemek éppen szerdán kapták meg Cseresznyés László miniszteri biztos levelét. Ebben az áll, hogy a szovjet laktanyák hasznosításához többlettámogatást nem kapnak az intézmények; csak olyan átalakításra vállalkozhatnak, amely csekély anyagiakkal, esetleg értékcserékkel megoldható. (MTI)
1990. július 11., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|