 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Német és jugoszláv főkonzulátus Pécsett
|
1990. július 8., vasárnap - Államközi megállapodás alapján a
Német Szövetségi Köztársaság és Jugoszlávia főkonzulátust állít fel
Pécsett, hazánk pedig Münchenben, illetve Zágrábban nyit konzuli
képviseletet. A horvát fővárosban már meg is kezdte működését a
magyar főkonzulátus, ám a pécsi jugoszláv képviselet megnyitása
technikai okok miatt még nem történt meg. Pécs városa örömmel
fogadta annakidején a külképviseletek létrehozásának bejelentését,
de elhelyezésük ügye olyannyira elhúzódott, hogy a mecsekaljai
polgárok körében felmerült a kétely: egyáltalán akarják-e a
konzulátus megnyitását az érdekelt felek.
Most úgy tűnik, végre elmozdult a holtpontról az ügy. A német
fél elfogadta főkonzuli rezidencia céljára a Szent István tér egyik
patinás házát, és a városi tanács hozzájárult az eladásához. Ott
lakik majd Hans Rehfeld főkonzul, aki már meg is tette az első
bemutatkozó látogatását a baranyai megyeszékhelyen. A főkonzulátus
hivatali épületét a múzeumi negyedben alakítják majd ki. A terület
egy része az egyházé, de a pécsi püspökség hozzájárulását adta a
telekrész igénybevételéhez. Mindez természetesen nem valósítható meg
máról holnapra, ezért a német fél ideiglenes helyen - a Bázis
Építőipari Vállalat uránvárosi irodaházában - nyitja meg a
képviseletét.
Ennél is bonyolultabb a jugoszláv főkonzulátus elhelyezésének
ügye. Pécsett a két világháború között volt már állandó képviselete
a szerb-horvát-szlovén államnak, az épület ma is áll a belváros
egyik mellékutcájában, s ezt a házat kéri vissza jugoszláv fél. Az
épületben azonban a Családi Intézet működik a házasságkötő teremmel
együtt, emiatt nem mondhat le róla a város. A pécsi tanács
kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely egy azonos értékű
épület átadását tartalmazza. (MTI)
1990. július 7., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|